Ha böngészőkről beszélünk, az embereknek talán öt vagy hat név jut eszébe. A szakma sem nagyon talál említésre méltó versenyzőt, a Chrome-on, Firefoxon, Edge-en (esetleg Internet Exploreren), Operán és Safarin kívül. És ez nem véletlen: a böngészőóriások jól kipróbált közönséggel rendelkeznek, a kicsik pedig nem tudnak mit kezdeni a felhasználók kötődésével. A Vivaldi azonban kivétel. Az alig két éve indult ingyenes böngésző olyan egyedi lehetőségeket kínál az internetes kereséshez, hogy már egymillió havi felhasználóval rendelkezik a folyamatosan növekvő cég.
PC World: Miért kezdett bele egy új böngésző fejlesztésébe?
Jon von Tetzchner: Amikor otthagytam az Operát, úgy gondoltam, többé nem fogok böngészőt készíteni. Továbbra is használtam, de a cég teljesen más irányt választott, és ezt a felhasználók is észrevették. Egyre többen kérdeztek meg, mit lehetne csinálni, hogy az Opera megint a régi legyen, de én már nem lehettem hatással a döntésekre, hiszen nem voltam a cég tagja. Egyetlen dolgot tudtam tenni, indítottam egy új vállalkozást. Úgy gondolom, hogy az Opera megváltozásával nagy piaci rés keletkezett, a Vivaldi ezt próbálja betölteni. Szükség van egy olyan böngészőre, amely tényleg a felhasználóit tekinti elsődlegesnek, és mindent megtesz, hogy megadja nekik, amit csak kérnek.
Ez teszi a Vivaldit olyan különlegessé?
Igen, nagyon szorosan együttműködünk a felhasználóinkkal, meghallgatjuk a kívánságaikat, és megpróbáljuk azokat teljesíteni. Természetesen priorizálni kell a feladatokat, de mivel mindenkinek szeretnénk megadni, amit kér, a felhasználóink megértik, hogy néha várniuk kell. A Vivaldi gyakorlatilag egy közösségi szolgáltatás a különleges kapcsolat miatt, így felhasználóik például boldogan tesztelnek nekünk. Értékelik, hogy komolyan gondoljuk reklámszlogenünket, miszerint a Vivaldi a barátok böngészője. És ahogy az ember nem kémkedik a barátai után, viszont segít, ha szükségük van valamire, mi sem gyűjtünk adatokat, hanem meghallgatjuk a kéréseket.
Pontosan milyen egyedi funkciói vannak a Vivaldinak?
Nagyon sok. Például hierarchikus sorrendbe állíthatók a megnyitott böngészőoldalak, ez segíti a könnyebb áttekintést, ezenkívül az oldalak jobbra, balra, fentre vagy alulra helyezhetők, ahol kényelmesebb. A felhasználók több oldalt egyszerre is nézhetnek, ami kiváló azoknak, akik nagy felbontású óriásképernyővel dolgoznak. Ha véletlenül becsuknak egy oldalt, a Vivaldinak van egy, a törlést megszüntető lehetősége. A bal oldali panel (vagy jobb oldali, ha a felhasználó éppen úgy kívánja) mutatja a könyvjelzőket, jegyzeteket, letöltéseket. Könyvjelzőfunkciónk egyébként sokkal részletesebb a versenytársainkénál, akárcsak történet funkciónk, ugyanis naptárszerűen jelenik meg a böngészőtörténet. A felhasználók statisztikákat olvashatnak arról, hogy mennyi időt töltöttek a gép előtt, és melyik oldalon mennyi ideig maradtak.
A Vivaldi jelenleg a Google Blink motorját használja. Miért pont erre esett a választás?
Bizonyos szempontból nehéz döntés volt, mert a csapat már épített egy nagyon jó böngészőmotort, de azt persze nem használhattuk. Úgy kellett tehát cselekednünk, ahogy az Apple és a Google teszi nap mint nap: mások munkáját felhasználva építeni a saját termékünket. Számos motort megnéztünk, de ez volt a legbiztonságosabb, és ez felelt meg legjobban az elvárásainknak. Furcsának tűnhet a választás, hiszen miután eljöttem, az Opera új menedzsmentje a pénzspórolás miatt kidobta az Opera Presto 19 éves fejlesztését a kukába, pedig az néhány nagyon okos ember által írt fantasztikus és hatékony kód volt, és inkább a Google Blinket választotta. Ám ha ők megtehették, akkor mi is.
Pontosan mekkora a Vivaldi csapata?
Közel negyvenen vagyunk, ebbe fejlesztők, tesztelők, HR-esek, marketingesek és salesesek is beletartoznak. A vezető irodánk Oslóban van, de Izlandról és az Egyesült Államokból is dolgoznak kollégáink.
Mennyire tud profitábilis lenni a cég?
Egyáltalán nem, startup vagyunk. Ugyanakkor már egymilliós felhasználói bázisunk van, ami ígéretes. Azt mondják 3-4 milliónál kezd majd a cég profitot termelni, de idő, mire eljutunk odáig. Ám az arány nő, és ez jó hír. A böngésző ingyenes, így bevételünk néhány könyvjelzőből és a partnereink beépített kereséseiből áll össze. Bevételmegosztási alapon működünk, és mindig figyelünk rá, hogy olyan partnereket válasszunk, akiket a felhasználóink szeretnének. Jelenleg majdnem egy dollár/felhasználóval számolhatunk, ami egyáltalán nem rossz arány. Úgy tűnik tehát, hogy jól működik a modellünk, és még jobban fog a felhasználói bázis növekedésével.
Ön volt az egyik első ember, aki a nyitott böngészőpiacon elvét hirdette. Hogy látja most, mennyire szabad a verseny?
Kis cég vagyunk, amelynek a nagyokkal kell harcolnia, és ez nem könnyű, hiszen a Microsoft, a Google és az Apple uralja a piac nagy részét. Ez azonban mindig így volt, mindig voltak olyan versenytársaink, akik nem a fair play szabályai szerint játszottak. Ez így működik. Nemrég például a Google felfüggesztette a Vivaldi hirdetési fiókját egy teljesen értelmetlen indoklással. Szerintük törlési és lincencinformációkat kellett volna a letöltésgomb alatt elhelyeznünk. Ha azonban megnézzük a Chrome letöltését, a Google semmi hasonlót nem csinál.
Mik a tervek a jövőre?
Számos funkciót fejlesztünk, szeretnénk például minél előbb előállni a mobilváltozatokkal, kezdve az Androiddal. S persze továbbra is az a célunk, ami a piacra lépéskor, hogy fantasztikus terméket fejlesszünk. Reméljük, hogy a Vivaldi tényleg olyan jó mindenki számára, hogy szívesen megosztják barátaikkal; így építettük fel az Operát, és így építjük most a Vivaldit is. Eddig jól haladunk.
