Egy ideje tudni lehetett, hogy az Európai Bizottság keményen rászállt a Google-ra, mégpedig azért, mert szerintük versenyjogi téren kifogásolható az a gyakorlat, amivel az Android részeként "kötelezővé teszik" a Play Store használatát, a rendszerre előre telepítik a Chrome böngészőt és a Google saját keresőjét állítják be alapértelmezettként. Most épp egy rekord-összegű büntetés néz ki a cégnek, valamint az a kényszer, hogy a fenti árukapcsolásokat teljesen gyomlálják ki a mobil rendszerből. Bizonyos szinten persze érthető az okoskodás, csak enyhén felemás is egyben, hiszen a Google egyáltalán nem az egyetlen, amely így működik. Végigmegyünk a lehetséges okokon és azon, kinek miért lehet igaza, aztán a cikk végén ti jöttök, válaszoljátok meg, helyes-e az Európai Bizottság döntése, vagy ti máshogy határoznátok a helyükben!
Mindig van kivétel
Az első reakciók nem meglepő módon szinte egyöntetűen azt kérdezik: és az Apple? És bizony a legtöbb tekintetben nekik is igazuk van. Nézzük csak meg az iOS rendszert: az iPhone-okon és iPadeken futó környezetben szintén alapértelmezett a Safari böngésző, és kizárólagosságot élvez az App Store is (ráadásul míg Androidon egy rendszerbeállítás módosításával hivatalosan is megkerülhető a Google saját alkalmazásboltja, iOS alól konkrétan tiltják azt, hogy bármilyen nem-Apple forrásból telepítsenek appokat a felhasználók). Egyedül a kereső tekintetében nem meszelhető el ugyanígy az Apple, egész egyszerűen azért, mert nekik nincs olyan.
Aztán persze vannak még példák hasonlóra. Pont a Microsoftot kellene emlegetnünk, akiket annak idején már komolyan elmeszeltek egy hasonló eljárás során. A hírhedt "antitröszt per" még a Windows 98 idején kezdődött, és a Windows XP kötelező átalakításával ért véget. Akkor azzal támadták be a redmondi vállalatot, hogy alapértelmezésként a rendszerrel együtt települt a gépekre az Internet Explorer böngésző. Az évekig tartó pereskedés vége az lett, hogy fajsúlyos büntetés mellett a Windows install folyamata részeként megjelent egy böngészőválasztó menü, amikor a felhasználók eldönthették, melyik browserrel kezdenek neki a gép használatának.
Ez idáig szép is, de a Microsoft jól láthatóan újra a régi cipőben jár, hiszen a Windows 10 alapvető részeként települ az Edge böngésző is, amelyet hiába próbál csodás tulajdonságokkal reklámozni a szoftvercég, továbbra is a legtöbben arra használják, mint elődjét, az Internet Explorert: a közkeletű vicc szerint "ez az a böngésző, amivel egy normális böngészőt le szokás tölteni".
Végül pedig említsük meg pont azokat a mobilgyártókat, akik szintén kötelezően pakolják tele a mobilt saját alkalmazásboltokkal és egyéb bloatware-ekkel. Igaz, ezeket is le lehet kapirgálni a rendszerről, de az egységsugarú felhasználók 90 százaléka vagy nem tudja, hol kezdjen neki, vagy simán elfogadja, hogy akkor ezek is a telefon részei és kész.
Kényszer vagy sem?
Ha nagyon megkapirgáljuk a felszínt, még biztosan találhatnánk egy csomó olyan céget, amely úgy hoz forgalomba termékeket, hogy azok valamilyen más termékekkel együtt érkeznek. Szóval akkor minden ilyesmit azonnal a versenyhivatalok elé kellene citálni?
Ha a józan ész felől nézzük a dolgot, természetesen nem. Ahogy a Google is arra hivatkozik, hogy az Android, a Google Play, a Chrome és a Google kereső nem külön entitások, hanem inkább ökoszisztéma jelleggel kezelendők, így gondolkozik a Microsoft is, meg nagyjából mindenki más, aki hasonló "bundle" szemlélettel hoz ki termékeket. A Google szerint javítja a rendszer hatékonyságát és stabilitását, ha az Android folyamatosan információt cserél az ugyanott fejlesztett Chrome-mal, és a kereséseket is saját megoldásán keresztül intézi. Valahogy úgy kell ezt elképzelni a cégek magyarázata szerint, mintha a Ferrarit elmarasztalnák azért, hogy a Ferrari karosszériába Ferrari motort, Ferrari váltót és Ferrari műszerfalat épít.
És ennél a példánál maradva gondolkozzunk el egy kicsit. Megtiltja a Google azt, hogy más böngészőt használjunk? Dehogy, a saját telefonomon is ott az Opera kiegészítésként. A Play Store-on kívülről is lehet telepíteni? Naná, az S7-emen ott a Samsung saját szoftverboltja, de egy jelölőnégyzet átkattintásával megtehetem azt is, hogy .apk fájlok formájában manuálisan telepítsek bármit. Keresőként használhatom a Binget vagy a Yahoo-t? A mobil Chrome-ot (és a többi mobil böngészőt) bármikor átállíthatom. Akkor tehát mi a gond? A jogászok szerint, ha valaki készen kap valamit, sokszor már nem akarja megváltoztatni, ezért így eleve vesztes helyzetbe kerül Androidon a többi böngésző, kereső és alkalmazásbolt. Na de akkor vissza a Ferrarihoz: megtiltja bárki, hogy Maserati váltót, Ford műszerfalat és Mercedes motort szereltessek? Megtehetem, de ha szabad így fogalmaznom, nem teszem, mert hülyeség. Ezek az alkatrészek szintén együtt adják a legjobb és legbiztonságosabb teljesítményt, mert ugyanott készültek, "egymásra szabták" őket. Valahogy így van ez az Androiddal és csatolt részeivel is.
A pénz beszél - szó szerint
Tehát akkor miért van az, hogy ugyanazért a "bűnért", ami ezek szerint azért mégsem akkora szentségtörés, elmeszelik a Google-t, de békén hagyják az Apple-t, a Microsoftot és a többieket? Nos, a válasz egy szó: a lobbi. Értelemszerűen minden vállalatnak vagy érdekeltségnek vannak lobbistái az összes kormányban, döntéshozó szervezetben, kapcsolódó bizottságban. Ezek hol az adott vállalat saját emberei, hol olyanok, akik saját vagy közös érdekből azon dolgoznak, hogy az általuk favorizált cég, termék vagy márka előtérbe kerüljön, a versenytársak pedig ne.
Valószínűleg nem arról van szó itt sem, hogy az Európai Bizottság egyik tagja valamelyik nap vett egy új androidos mobilt, majd elhűlve állt meg az utca közepén egy hot-dog árus és egy újságosbódé között félúton, hogy "basszus, de hiszen engem itt átvernek, ezen egyszerre van rendszer, böngésző, kereső és alkalmazásbolt, ez itt csakis valami összeesküvés lehet". A megfelelő bizottságok illetékeseinek általában inkább mások hívják fel a figyelmét arra, hogy ugyan, tessék már ennek a Google-nak a körmére nézni, mert itt bizony valami disznóság van. Ha ugyanis ezt a "besúgó" tényleg a versenyszabályok miatti aggodalom miatt, vagy az átláthatóság szent oltárának védelmében tenné, akkor nem azt mondaná, hogy "tessék letámadni a Google-t", hanem azt, hogy "tessék letámadni mindenkit, aki...", ugyebár.
Ezzel persze nem azt mondom, hogy minden bizonnyal egy lefizetett Apple-bérenc "nyomta fel" a Google-t, miközben folyamatosan azon dolgozik, hogy az Apple (vagy a Microsoft, vagy ki tudja, még kicsoda) neve ne hangozzon el. De az is tény, hogy manapság mindenki elkötelezett valamerre. És ha valódi igazság lenne a Földön, akkor vagy az összes "egybecsomagoló" céget bírságolná éppen az Európai Bizottság egy nagy, szent háború nevében, vagy egyiket sem, mert azt mondaná, bár egyes appok és szolgáltatások előre telepítve érkeznek, de a választás továbbra is szabad.
(A fenti cikk magánvélemény. Másrészt fontosnak tartom leszögezni, hogy semmiképp sem arról szól, hogy a Google helyesen vagy helytelenül cselekszik, inkább arról, mik az ő érvei az "összecsomagolás" mellett, és még inkább arról, hogy ha őket büntetik valamiért, akkor vagy minden piaci versenyzőt büntetni kellene ugyanezért, vagy egyiket sem. Köszönöm a figyelmet. - BZ)
Most ti jöttök, válaszoljátok meg, hogy ti mit tennétek az Európai Bizottság helyében? Ha szavaztál, töltsd újra az oldalt és a kis vissza-nyílra kattintva láthatod az aktuális állást.