Hirdetés

Űrnapernyővel küzdene a klímaváltozás ellen egy magyar csillagász



|

Szapudi István szerint a napsugarak felfogása lehet a globális felmelegedés elleni harc kulcsa.

Hirdetés

Tudományos körökben már régóta nem vitatott a globális felmelegedés ténye, és az, hogy az emberi tevékenység okozza az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedését, ami végső soron a Föld teljes élővilágát fenyegeti. A nagy kérdés az, hogy vajon miként lehet ellensúlyozni a jelenséget, amire egy magyar csillagásznak egy első hallásra meghökkentő, de talán mégis kivitelezhető válasza van.

A Hawaii Egyetem csillagászati intézetének professzora, Szapudi István ugyanis egy óriási ernyőt feszítene ki a világűrben, amely a napsugarak egy részének felfogásával zabolázná meg a felmelegedést.

Maga az ötlet nem a semmiből jött, mivel mások mellett már Teller Ede is foglalkozott vele a kilencvenes években, Szapudi viszont egy új megközelítést alkalmazna, amely a megvalósíthatóság érdekében egy ultra könnyű anyagra és az ernyő stabilizálásához szükséges űrbéli ellensúlyokra építene.

Hirdetés

A csillagász a vakációját töltve a Magyar Narancsnak adott interjút, amelyben elmondta, hogy számításai szerint grafénból kellene elkészíteni az óriási naptakarót, és egy olyan ponton telepíteni, ahol a Nap gravitációja és a csillagból érkező fotonok taszító hatása kiegyenlítik egymást, vagyis az ernyő nem mozdulna ki a helyzetéből.

Szapudi ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy még a grafén alkalmazásával is 35 kilotonna lenne az ernyő, ami megegyezik azzal a súllyal, amit az emberiség eddig összesen felvitt az űrbe. Másrészt viszont minél közelebb feszítenénk ki a bolygónkhoz, annál nagyobb részt takarna ki és annál kisebb lehetne, hatékonyan csökkentve a sújt is. A csillagász úgy véli, hogy ebben az esetben egy ellensúllyal, például egy kisbolygóval vagy a Holdról elszállított kőzetekkel kellene stabilizálni az ernyőt.

A szakember mindazonáltal hozzáteszi, hogy már a projekt megvalósíthatóságának vizsgálatához is több tízmillió dollárnyi támogatásra és egy kutatóintézetre lenne szükség, amely éveken át dolgozna a kérdésen. Amennyiben a tudomány pozitív választ adna, akkor kezdődhetne a mérnöki munka, összességében pedig trillió dollárnyi költséggel járna a kivitelezés. Szapudi mindezt a Tesla autókhoz hasonlította, amelyeknél szintén hosszú évekbe telt a megvalósulás.

Az elképzeléssel egyébként nemrég a The New York Times is foglalkozott, melynek cikkéből kiderül, hogy izraeli tudósok egy csoportja hajlandó lenne elkészíteni egy ilyen ernyő prototípusát az ötlet működőképességének bebizonyítására.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.