Az Ukrajnát lerohanó Oroszország nem csak a nyugati fegyverekkel támogatott ukránok szívós ellenállásával kénytelen megküzdeni, de politikai és gazdasági szankciók garmadájával is, melyekhez egy sor technológiai cég csatlakozott. A háború következményeként olyan szereplők korlátozzák a helyi szolgáltatásaikat, mint a Google, a Microsoft, az Apple, az Amazon, a TikTok és a Netflix, a konfliktusban pedig az orosz internet is komoly gyomrosokat szenved el.
Az elmúlt napokban az állami fellépéstől és az esetleges kibertámadásoktól tartva két gerinchálózati szolgáltató, a Cogent Communications és a Lumen Technologies is kivonult Oroszországból, a kiesésük pedig érezhető plusz terhet róhat a helyi infrastruktúrára. A fejlemény kapcsán többen is figyelmeztettek, hogy nem feltétlenül jó ötlet olyan lépéseket tenni, amelyek bármilyen formában is korlátozhatják az erőteljes állami propagandának kitett orosz nép hozzáférését a szabad internethez.
Oroszország ugyanis már enélkül is jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy növelje a hozzáférés feletti kontrollját. Az állami tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor a héten 2170, VPN-ekre vonatkozó keresési találat eltávolítására kényszerítette a Google-t, melyek kerülőutat biztosítottak a kormány által korlátozott nyugati híroldalak és közösségi platformok, köztük a Facebook és a Twitter elérésére.
A TOP10VPN felmérése szerint a konfliktus kitörése után, február 24. és március 9. között az oroszok valósággal megrohamozták a VPN-szolgáltatókat, 1092%-kal nagyobb keresletet mutatva a megoldás iránt. A helyiek emellett az alkalmazásokból is igyekeznek bespájzolni: a legnépszerűbb VPN-appokat iOS-en és Androidon összesen 4,6 milliószor töltötték le február 24. és március 5. között.
A lakosság részéről tehát az látható, hogy a lehetőségeihez mérten próbálja biztosítani a hozzáférését a globális internethez, miközben az állam ennek az ellenkezőjén dolgozik. A kormány ezzel párhuzamosan a nyugati szankciók hatásait is igyekszik kivédeni, melynek érdekében saját hatóságot hozott létre a TLS-tanúsítványok kiadására.
A böngészők ma már megkövetelik a weboldalaktól a TLS (Transport Layer Security) titkosítási protokoll támogatását, az ezt igazoló tanúsítványokat viszont külföldi cégek adják ki, akikkel az oroszországi szereplők a gazdasági korlátozások miatt most nehezebben, vagy egyáltalán nem tudnak üzletelni. A saját hatóság létrehozása ezt a problémát hivatott kiküszöbölni, garantálva, hogy az orosz weboldalak továbbra is elérhetők maradjanak. A probléma csak az, hogy ha az állam adja ki a TLS-tanúsítványokat, akkor az állam is dönti el, hogy ki kaphatja meg őket.
Attól azonban egyelőre még nem érdemes tartani, hogy megtörténik a "splinternet", vagyis hogy a vezetés teljesen leválasztja a lakosságot a globális világhálóról. A szakértők szerint ugyanis Oroszország még messze van a korábban kitűzött célja, a törvényileg már előkészített szuverén internet megvalósításától, ami egyebek mellett a VPN-forgalom hálózati szintű blokkolását is lehetővé tenné. Kérdés viszont, hogy egy elhúzódó konfliktus és a szigorodó nyugati fellépés milyen további lépésekre kényszeríthetik az orosz kormányt, melyek végső soron a helyi nyilvánosság szűküléséhez vezethetnek.
