Az elmúlt években évtizedek óta nem látott sebességre kapcsolt az űrkutatás, és bár nem Elon Musktól várjuk, hogy az emberiséget egy fényesebb jövőbe vezesse, az kétségtelen, hogy a SpaceX eredményei más űrügynökségek számára lendületet adtak.
A NASA Curiosity marsjárójának felfedezéseit vizsgálva Claire Mondro, a Kaliforniai Technológiai Kutatóegyetem doktora most arra a megállapításra jutott, hogy a jóval hosszabb lehetett az az időszak, amikor a vörös bolygón mikroorganizmusok jöhettek létre.
A kutatás azután született, hogy a Curiosity egy kiszáradt tó medrében olyan kőzetformációkat talált, melyek árulkodóak arra nézve, hogy hogyan is nézhetett ki annak partja. A kőzet ugyanis az évmilliárdok alatt megkövült talaj, melyen fodrozódások figyelhetők meg.
"Ezek a fodrozódások kizárólag víz alatt jöhettek létre, úgy hogy a víz ki volt téve az atmoszférának és szél mozgatta."
A különleges mintázatú talaj 3,7 milliárd évvel ezelőtt keletkezett (viszonyításképp a Földön talált legöregebb fosszília is "csak" 3,5 milliárd éves). Azóta a Mars a nap sugárzásának és meggyengült mágneses mezejének köszönhetően elvesztette légkörét, melynek következtében az egykor hatalmas víztömegek eltűntek a bolygó felszínéről. Az mostanra nagyjából ezerszer szárazabb, mint a Föld legszárazabb sivatagja.
A mostani eredmények mindenesetre arra engednek következtetni, hogy a bolygón egykor léteztek olyan tavak, melyek nem voltak teljesen befagyva. Ez azt is jelenti, hogy valaha olyan körülmények uralkodtak rajta, melyek kedvezőek voltak az élet kialakulása számára. A NASA azt tervezi, hogy a talált kőzeteket visszajuttatja a Földre, hogy további vizsgálatoknak vethessék alá azokat.
