Az internetes anonimitás áldás és átok is egyszerre. Tény, hogy sok mindenkinek kicsit könnyebb így jelen lenni közösségi felületeken, gondoljunk csak bele a szorongásos betegségekkel küzdők, súlyosan introvertáltak példájába. Viszont a másik oldalon nagyon könnyű így a trollkodás összes szintjének terjedése, hiszen Brutálcsávó666 simán kiírhat Twitterre valakiről hazug vagy lejárató üzeneteket, de még Facebookra sem agysebészet hamis névvel regisztrálni, és ha Trappenspappelsberger Hümér ír mondjuk valamilyen gyűlöletkeltő üzenetet, vagy épp nyíltan terrorcselekményre buzdít, a hatóságok és a szolgáltatók legfeljebb letilthatják, de a valós személyhez nem tudnak eljutni, így aztán egy újabb néven folytathatja az ámokfutását.
Ausztriában most a parlament elé terjesztettek egy olyan törvénytervezetet, amely kötelezővé tenné mindenkinek, hogy ha egy webes szolgáltatásra regisztrál, azt csak a teljes neve és ellenőrizhető lakcíme megadásával tehesse meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy innentől mindenhol Uli Schmidtek fognak sorakozni, simán használhat mindenki továbbra is nickeket és beceneveket, viszont ha valahol az illető törvénysértő tartalmakat oszt meg, vagy bármilyen más jogi vagy etikai szinten kifogásolható bejegyzést tesz, akkor (megfelelő eljárás során) ki lehet kérni az adatait.
A nagyoknak kötelező
A tervezetből elvileg 2020-ra lehet hatályos törvény, és az interneten szolgáltató cégekre nézve lenne kötelező, tehát velük tartatnák be azt, hogy a rendszer elinduljon és működőképes legyen. Ha egy szolgáltatás nem felel meg a követelményeknek, akár 500 ezer euróra is büntethetik majd.
Persze azért ez nem azt jelenti, hogy minden egyes privát fórumocska vagy amatőr chat esetében is érvényes lesz mindez, jelenleg azokra szolgáltatásokra lesz mindez kötelező, amelyek legalább 100 ezer regisztrált felhasználóval rendelkeznek, vagy az éves bevételük meghaladja az 500 ezer eurót, illetve non-profit szervezet esetében legalább évi 50 ezer eurós támogatásban részesülnek. Ez tehát azt jelenti, hogy a Facebook, a Twitter, a Tumblr és egy csomó egyéb közösségi szolgáltatás, de akár nagy médiavállalatok, magazinok is kötelezve lesznek az ellenőrzött valós név és lakcím bekérésére.
Nem tökéletes megoldás
Bár az ötlet alapvetően hasznos, hiszen a manapság egyre terjedő gyűlöletbeszéd, trollkodás, erőszakra való felbujtás, mások sértegetése, a cyberbullying és egyéb káros megosztások miatt tényleg tenni kell valamit az erre hajlamosak megfékezésére, de a jelenlegi tervezettel azért akad néhány baj.
Egyrészt ugyebár hiába szabályozza mindez a Facebookot és társait, simán elindítht valaki egy olyan kisebb fórumot, ami mondjuk a Rúgjunk bele a dagadt nőkbe, vagy a Gyújtsunk fel minden XYZ származású embert nevet viseli, és sem a taglétszám, sem pedig a bevétel terén nem éri el a fent említett szintet. Az ilyen mikroközösségek (ami a törvényben lehetséges több tízezres taglétszám mellett azért már nem is olyan mikro) simán a radar alatt maradnak, és ezekben továbbra is retorziótól mentesen lehet az összes kifogásolható webes magatartást folytatni.
Emellett pedig az elmúlt évek adatszivárgási és egyéb biztonsági botrányainak fényében elég necces a legfontosabb adatainkat megadni egy szolgáltatás számára, hiszen hackerek és egyéb webes bűnözők széles vigyorral fogják rávetni magukat az új adat-aranybányára.
