Mivel 1971-ben kevesebb, mint két perccel a landolást követően felmondta a szolgálatot a szovjet Mars 3 leszállóegység, hivatalosan is Kína a második ország az Amerikai Egyesült Államok után, amelyik sikeresen juttatott működő eszközt a vörös bolygó felszínére. A kínai tűzistenről elnevezett Csu-zung magyar idő szerint kevéssel hajnali 4 óra előtt ért célba.
Ezzel újabb fontos mérföldkövet tudhat maga mögött a szédületes gyorsasággal fejlődő kínai űrkutatás, amely már így is több jelentős eredményt tud felmutatni: 2003-ban a világon harmadikként Kína juttatott fel az űrbe embert saját tervezésű és gyártású rakétával, valamint eddig egyedüliként hajtott végre sikeres küldetést a Hold sötét oldalán.
A Mars-misszió következő fázisában a diagnosztikai feladatok elvégzésén túl a leszállóegység napelemein lesz a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) szakembereinek szeme, ugyanis ezeknek kell megtermelniük annak a rámpának a működtetéséhez szükséges energiát, amelyen majd legördül a Mars-járó. Utóbbi a tervek szerint körülbelül három hónapig fog üzemelni, minek során légköri és geológiai méréseket végez, és többek között víz nyomait kutatja.