Elon Musk 2016-ban alapított cége, a Neuralink a milliárdos egyik legizgalmasabb érdekeltsége, hiszen a vállalat agyba építhető számítógépes implantátumok kifejlesztésén dolgozik. A Cyberpunk 2077-ben is "megénekelt" koncepciót tavaly már élesben promózták a Gertrude nevű disznóval, kinek agyi jeleit élőben követhette a közönség.
Múlt héten viszont egy sokkal merészebb kísérletnek lehettünk szemtanúi, melyben a 9 éves makákó, Pager az agyi implantátuma segítségével játszott egy meccset a klasszikus Pong játékban. A Neuralink hatalmas győzelemként számolt be a demonstrációról, Musk pedig arról tweetelt, hogy a termékeikkel néhány éven belül a bénulással sújtott emberek gyorsabban kezelhetik majd az okostelefonokat, mint az egészségesek az ujjaikkal.
A jelek szerint azonban nem mindenki örvend egyöntetűen a fejleményeknek. Egyes tudósok például megjegyezték, hogy a majmos kísérlet eleve nem akkora mutatvány, mint amilyennek Musk beállítja, mivel a Brown Egyetem csapatának már 2002-ben sikerült rézuszmajmokkal elérniük, hogy az állatok az elméjükkel mozgassák egy számítógépes egér kurzorját. A Neuralink szerint viszont az ő technológiájuk jóval fejlettebb, mivel kevesebb elektróda kell hozzá, és még vezeték nélkül is működőképes.
A tudósok mellett viszont a technológiával foglalkozó etikusok is kritizálják a vállalkozást, akik szerint egyszerűen nem ismerjük eléggé az emberi elmét ahhoz, hogy fel tudjuk mérni az ilyen fejlesztések lehetséges társadalmi következményeit. Susan Schneider kognitív pszichológus és filozófus például az agyi implantátumok széles körű elterjedése miatt aggódik, ami szerinte olyan világot szülhet, melyben a legbelsőbb gondolataink is kiárusíthatók lesznek annak, aki a legtöbb pénzt adja értük.
