2015 november 13-án az Iszlám Állam (IS) kilenc fegyverese összehangolt terrortámadást indított Párizsban, melynek következtében több helyszínen 130 ember vesztette életét. Az egyik áldozat, a 23 éves Nohemi González hozzátartozói a következő évben pert indítottak a Google ellen, mivel a keresőóriás tulajdonába tartozó YouTube algoritmusa szerintük szélsőséges videók ajánlásával segítette az ilyen ideológiák terjedését, s ezzel az IS toborzását.
A keresetet már két alsóbb fokú bíróságon is elutasították, az újabb fellebbezést követően így most a Legfelsőbb Bíróság vizsgálja a kérdést, egy esetleges elmarasztaló döntés pedig gyökeres változásokat hozhat az egész internetre nézve.
A Google vereségére azonban egyelőre nem látni komoly esélyt, a Legfelsőbb Bíróság nemrég tartott 3 órás meghallgatása alapján ugyanis a döntnökök inkább a keresőóriás felmentésére hajlanak. A kérdés központi témája a kommunikációs tisztességről szóló 1996-os törvény (Communications Decency Act), amely erőteljesen korlátozza a technológiai cégek felelősségre vonhatóságát a felhasználók által posztolt tartalmakért.
A BBC beszámolója szerint a González-ügyben több bíra is annak a véleménynek adott hangot, hogy a Google felelősségének kimondása rengeteg per előtt nyitná meg az utat. A konzervatív oldalt képviselő Brett Kavanagh szerint a felperes győzelme összeroppantaná a digitális gazdaságot, a szintén konzervatív Samuel Alito és a liberális Ketanji Brown pedig zavarosnak találta a Gonzalez-család ügyvédei által felhozott érveket.
Egyelőre tehát nem tűnik valószínűnek, hogy a Google-nek végül tényleg felelnie kell Európa történetének egyik legsúlyosabb terrorcselekményéért, az ítélet meghozatala viszont csak júniusban várható, így még semmi sincs kizárva.
