Temérdek autómárka jelezte az elmúlt két évben, hogy a közeljövőben teljesen átáll az elektromos autók gyártására. A sportautóiról híres Jaguar például már 2025-re száműzné modelljeiből a belsőégésű motorokat, de hasonló terveket jelentett be 2030-ra Mini, a Volvo, a Fiat és a Ford európai részlege is, míg a Honda 2040-ig hagyna időt magának. Hogy mekkora fejlődésen ment keresztül a villanyautó-technológia, azt remekül mutatja az is, hogy mostanra nehezen találni olyan gyártót az iparágban, amelynek kínálatában ne szerepelne legalább egy elektromos meghajtású négykerekű: az elkövetkezendő négy évben csak a BMW kilenc új e-autó piacra dobására készül, míg a többek között az Opelt, a Chevrolet-t, a Cadillacet és a GMC márkákat tulajdonló General Motors harmincat jelentett be.
Villámgyors fejlődés
Az átállásban két dolog játszik komoly szerepet. Egyrészt egy pár éve elfogadott törvény értelmében az Európai Unió területén 2035-ig forgalmazhatók belső égésű motor hajtotta autók, így azok a gyártók, amelyek továbbra is szeretnének ezen a piacon jelen lenni, kénytelenek portfóliójukat erősen zöldíteni.
A szabályozásnál azonban sokkal fontosabb szerepet játszik az átállásban, hogy az akkumulátorok gyártási technológiája az elmúlt évtizedekben elképesztő fejlődésen esett át. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatása alapján az újratölthető lítiumion-telepek teljes költsége az elmúlt 30 évben kilencvenhét százalékkal csökkent. A csökkenés sebessége ráadásul sokkal nagyobb volt, mint azt előzetesen várták, ez pedig döntő tényezőnek minősülhetett sok autógyártó szemében. Nem véletlen az sem, hogy a bejelentett nagy iparági irányváltásokban nemcsak a konkrét járműparkok megújulása, hanem az akkumulátorgyárak felépítése is főszerepet kap.
Az autógyárak részben akkumulátorgyárakká is válnak, hiszen csak így éri meg igazán beszállni a villanyautó-piacra.
Nézzünk egy példát az elmúlt tíz évből: a fent említett kutatás szerint 2010-ben a lítiumion-akkumulátorok kilowattonkénti költsége 1183 dollár körül alakult. Ez 2020-ra 137 dollárra csökkent. Iparági szakértők szerint nagyjából a kilowattonkénti 100 dolláros előállítási költség az a mágikus határ, amely alatt a gyártóknak jobban megéri a villanymotor, mint a belső égésű. A technológia fejlődését látva ezt a küszöböt könnyedén megugorja az ipar, sőt egyes kalkulációk szerint a Tesla már nagyjából el is érte. Kutatók úgy vélik, 2025-ben a 93 dolláros ár mellett a globális lítiumion-akkumulátorok gyártási kapacitása megháromszorozódhat, miközben az egyéb akkumulátortechnológiák kutatása is zajlik.
Mire cseréljük a motorduruzsolást?
Persze ahogy minden megváltást ígérő technológiát, úgy az elektromos autókat is érdemes fenntartásokkal kezelni. Az egyik legnagyobb kritika, amely a villanymotorokat éri, hogy bár városi felhasználásra alkalmasak, egy hosszabb útnak már bajosabb nekivágni velük. Szerencsére ez a legújabb modelleknél egyre kevésbé igaz, hiszen a nemrég bemutatott Volkswagen ID.LIFE prototípus például négyszáz kilométeres, míg a Tesla Model S Plaid több mint hatszáz kilométeres hatótávval rendelkezik.
Sokkal komolyabb problémát jelent, hogy bár az autók otthon tölthetők, egy hosszabb út során jóval nehezebben találni elektromos töltőállomást, mint benzinkutat.
Persze a közeljövőben valószínűleg ez is megváltozik, hiszen a villanymotorokat kiszolgáló infrastruktúra folyamatosan fejlődik, ráadásul több országban - például Németországban - az állam is jelentős összegeket különít el a hálózat kiépítésére.
A másik komoly kritika a lítiumion-akkumulátorokkal szemben, hogy gyorsan elhasználódnak, tárolásuk pedig szintén jelentős környezetkárosítással jár. Nem véletlenül tanulja meg a legtöbb kisgyerek, hogy az elem és az akku veszélyes hulladék: az akkumulátorokban lévő folyadék valóban komoly károkat képes okozni az élővilágnak. Szerencsére a villanyautó-technológia fejlődésének köszönhetően ez a veszély is elhárulni látszik. Minél tovább bírja ugyanis egy akku, annál kevesebbszer kell tölteni, ami azt is jelenti, hogy sokkal lassabban amortizálódik.
Az új elektromos autók esetében már nem igazán kell attól félni, hogy tíz év múlva felmondják a szolgálatot a bennük lévő telepek. Ráadásul sok gyártó - élen a Teslával - visszaveszi a meghibásodott akkumulátorokat, és teljes egészében újrahasznosítja őket. Összességében nézve tehát egyáltalán nem tűnik sci-fibe illő jelenetnek, hogy öt-tíz év múlva egy autószalonban már csak elvétve találunk majd nem zöld rendszámos járművet.
Mélyebben érdekel az elektromos autók, a környezettudatosság és fenntarthatóság világa? Irány új testvéroldalunk, a Zöld Pálya!
