Az Európai Unió és az Egyesült Államok adatvédelmi irányelvei meglehetősen eltérnek egymástól, ugyanis utóbbi sokkal szabadabban kezeli az állampolgárokról gyűjtött információkat. Ezzel nem is lenne gond, azonban rengeteg amerikai cég - köztük a Facebook is - gyűjt adatokat a felhasználóiról, melyeket ezután az USA-ban lévő központjaikban dolgoznak fel, ezzel pedig sérülhetnek az európai felhasználók jogai, melyeket az EU-s törvények védenek.
Ez eredményezhet most komoly kellemetlenségeket, lévén a Facebook akár be is szüntetheti európai tevékenységét, ha nem sikerül valamilyen megoldást találni a problémára.
Adatvédelmi pajzs
A fentiek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért most kezdett el problémát jelenteni a Facebook amerikai adatfeldolgozása, ha eddig nem volt gond? Ehhez júniusig 16-ig kell visszatekintenünk, amikor is az Európai Unió felfüggesztette Privacy Shield nevű szerződést, mely egy USA-val kötött megállapodás volt, és pontosan azt a célt szolgálta, hogy az adattovábbítás ne jelentsen gondot a két nagyhatalom között.
Az egyezséget már korábban is sokan bírálták, és végül az EU döntéshozói is arra jutottak, hogy a Privacy Shield nem védi kellőképpen az európai állampolgárok adatait, mivel nem garantálja, hogy az amerikai hatóságok - például a CIA - nem kotorászhatnak a rólunk gyűjtött információk között.
Miért kellenek az adatok?
A Facebook és a hozzá hasonló oldalak azért gyűjtenek össze rengeteg adatot a felhasználóikról, mert azokkal célzott hirdetéseket tudnak megjeleníteni számukra. Egy ilyen reklámfelületet jóval drágábban lehet értékesíteni, hiszen szinte garantáltan a célcsoporthoz ér. A közösségi oldalak bevételei jórészt ezekből az értékesített adatokból és reklámfelületekből állnak, így ha valaki megbolygatja azokat, akkor az bármelyik céget érzékenyen érinthet.
Márpedig az EU döntése nyomán, az ír adatvédelmi hatóságok arra kötelezik a Facebookot, hogy szüntesse be megszerzett adatainak továbbítását az Egyesült Államokba, így a cég 410 millió aktív felhasználó felett veszítené el rálátását, melyet még egy ekkora cég pénztárcája is megérez.
Csapás-ellencsapás
A Facebook szintén bírósághoz fordult az ügyben, hiszen szerintük az adattovábbítás megszüntetésével egészen egyszerűen nem tudnák továbbra is biztosítani a szolgáltatásaikat Európában. Emellett két dolgot kifogásoltak még: szerintük nem igazságos, hogy az ír hatóságok éppen őket szemelték ki maguknak, amikor rengeteg egyéb amerikai cég - köztük a Google is - hasonló módon továbbít adatokat, valamint a rendelkezés végrehajtására megszabott három hetes határidőt is nagyon kevésnek tartják.
Ezek következtében belengették: ha az EU nem lazít a meghozott szigorításokon, akkor kénytelenek lesznek kivonulni Európából, ami komoly következményekkel járhat, hiszen a cég szolgáltatásai rengeteg állampolgár és cég számara jelentenek napi szintű kommunikációs csatornát, hírfogyasztást, szórakozást, kikapcsolódást, nem mellékesen az üzleti életben is fontos szerepe van.
Hogyan tovább?
Na persze nem arról van szó, hogy az Atlanti-óceán mostantól áthatolhatatlan akadályt képez Mark Zuckerberg és szegény európai állampolgárok között. Egyrészt a Privacy Shield felfüggesztésével nem vált teljesen lehetetlenné az EU és az USA közötti adattovábbítás. A cégek például kidolgozhatnak olyan szerződéseket, melyeket az Európai Bizottság kielégítőnek talál, így pedig folytatódhat tovább a munka.
Az is megoldás lehet, hogy az amerikai cégek Európába is telepítenek adatfeldolgozó központokat, melyek az EU törvényei és a GDPR szerint kezelik az adatokat. Persze mindez egy kifejezetten költséges folyamat, ráadásul messze nem elég rá annyi idő, mint amennyit a Facebook kapott arra, hogy szüntesse meg az adattovábbítást.
Egyelőre patthelyzet van, hiszen sem a Facebook, sem az ír bíróságok nem engednek a maguk igazából, melynek komoly következményei lehetnek. Persze egyik félnek sem érdeke a közösségi platform európai lekapcsolása, így azért van remény az egyezségre.
