Hirdetés

Tényleg kell a saját autó?



|

A tengerentúlon már hatalmas siker, és nálunk is egyre népszerűbb, de igazán csak a közeljövőben robbanhat be a közösségi autózás. Közelebbről is megvizsgáltuk, mennyibe kerül ma, ha az ember nem vesz saját bringát, rollert vagy autót, hanem osztozik másokkal.

Hirdetés

Komoly korlátozásokat vezettek be két évvel ezelőtt itthon is a koronavírus-járvány miatt, ami alapvető szemléletváltást hozott egyéni és vállalati szinten is a hétköznapi életet érintően. Szerencsére már a legtöbb korlátozást feloldották, ugyanakkor rengeteg olyan változást hozott az elmúlt időszak, ami biztosan velünk marad a járvány után is.

A közösségi közlekedésnek az a formája persze már a Covid előtt is létezett, sőt egyes európai és amerikai országokban már egy évtizede használják, ugyanakkor nagyon izgalmas látni, mennyien fedezték fel maguknak a hazai infrastruktúrát az utóbbi időben.

A carsharing vajon mi?

Kezdjük az alapoktól. A carsharing szolgáltatások lényege (de gyakorlatilag ugyanígy működnek a biciklit, rollert, robogót kínáló applikációk is), hogy a felhasználók gyorsan, egyszerűen, mindenféle extra papírmunka vagy költség nélkül juthatnak autóhoz. A szolgáltatási területen belül található elérhető járműveket bárki egyetlen kattintással lefoglalhatja, percdíjas alapon használhatja, útja végeztével akár a saját lakása előtt is leparkolhat vele, majd egy gombnyomással lezárja a bérlést.

Hirdetés

Nem kell elmenned egy kieső autókölcsönzőbe, letenni a százezres kauciót, kitölteni egy rakás papírt, vagy hosszabb távra szerződni. Csak felveszed, használod, lerakod. Amikor valami miatt ki kell ugranod az agglomerációba, ha nem szeretnéd busszal hazacipelni a nagy bevásárlást, ha autóval mennél sörözni a haverokkal, de a buli végeztével nem ülsz volán mögé, ezért nem akarod otthagyni a sajátodat, vagy a taxizás sok esetben olcsóbb alternatíváját keresed.

Órákig sorolhatnánk azokat az eseteket, amikor izgalmas választás a carsharing egy saját autóval szemben, vagy akár mellett.

A percalapú bérlésen felül a szolgáltatók napidíjas megoldásokat is kínálnak, az ország területén bárhová elmehetünk a járművekkel, akár több napra is. Mivel percdíjas szolgáltatásról van szó, az ár-érték arány nagyban függ attól, hogy mikor és hol próbálunk autózni: bármennyire is kényelmes egy Mercedes CLA volánja mögött ülni, ha a belvárosi csúcsban ülünk a dugóban, két lámpa közt fél órát várakozva, percenként 100 forintért, akkor nem ez a legideálisabb választás. Ha viszont a város jól járható részein vagy a késő esti órákban van szükségünk gépkocsira, akkor akár 50-60 százalékkal olcsóbban tehetünk meg nagy távolságokat, mintha taxiba ültünk volna.

Itthon három szolgáltató kínál közösségi autómegosztást: a GreenGo, ami kizárólag elektromos autókkal rendelkezik, és a közösségi közlekedés javítása mellett nagy hangsúlyt fektet a klímavédelemre, a Mol Limo, ahol a kis elektromos Smartoktól a nagy benzines Mercedes-Benz CLA-ig egy tucat különböző modell közül választhatsz, valamint a Share Now (korábban Drive Now), amely elsősorban a prémium kategóriából kínál járműveket, így BMW-ket, Mini Coopereket is bérelhetsz náluk.

Budapesten összesen több mint 1200 autó van forgásban, a szolgáltatási terület (amelyen belül bárhol felveheted és leadhatod az autót) pedig a flották növekedésével együtt folyamatosan bővül. Fontos, hogy bár a parkoltatásért a szolgáltatónak fizeted a percdíjat, a zöld rendszámos autók esetében nem jár külön díj a kerületi szolgáltatónak, de akkor sem kell ezzel foglalkoznod, ha fizetős zónában zárod a bérlést.

Budapest két keréken

Természetesen nem csak autókat találsz a közösségi rendszerben, sőt a közbringarendszer nem kizárólag Budapesten, hanem több nagyvárosban is létezik. A fővárosban az Európa-szerte elérhető Donkey Republic és a nemrég megújult Mol Bubi bringái közül válogathatnak a felhasználók. Utóbbi épp tavaly újult meg, könnyebb, fújt gumis kerékpárokat kínál, ráadásul az 500 forintos havi bérlettel az első fél óra minden bérlés esetén ingyenes, csak utána indul el a 20 forintos percalapú számlázás. A bicikliket csak a kijelölt dokkolókban lehet lerakni, nem hagyhatod őket ott bárhol, mint mondjuk az autókat.

Az elektromos rollereket bevezetésükkor elsősorban a turisták használták, a járvány hatására azonban az ideutazó külföldiek száma jelentősen csökkent. Ennek ellenére van potenciál a budapesti piacban, hiszen a Lime és a Bird mellett néhány hónappal ezelőtt elindult egy harmadik új szolgáltatás, a Tier. Ez volt az első, amely teleszkópos felfüggesztésű, nagyobb kerekes, indexszel felszerelt, ezáltal kényelmesebb és biztonságosabb rollereket kínált, amelyek ráadásul a telefonunkat is töltötték vezeték nélkül (azóta a Lime flottájában is megjelentek ugyanezek a modellek).

Itt átlagosan 50 forintos percdíjjal számolhatsz, ami bár a bringánál jóval drágább, az autóknál viszont olcsóbb. Hátránya, hogy a rollerek esetében semmivel sem kedvezőbb a parkolás, ugyanezt a percdíjat fizeted, amíg a neveden pihen az eszköz. A széthagyott, járdákon felborogatott rollerek több városrészben okoztak komoly problémákat, így a VI. kerületben már egyáltalán nem parkoltathatod őket, és egyre több helyen festenek fel dedikált parkolókat, hogy a felhasználók ne dobják le bárhol ezeket az eszközöket.

Ha valaki ennél is feljebb lépne eggyel, tavasztól ismét elérhetővé váltak a Blinkee.city elektromos robogói, amelyek 65 forintos percíjjal bérelhetők, a parkolás 12 forintba kerül percenként, de bármennyit is gurulsz velük, a napi használat díja nem lehet több, mint 7400 forint. Fontos különbség viszont, hogy a napi bérlést itt 00:00-tól 23:59-ig számlázzák, míg az autómegosztók esetében a felhasználás megkezdésének pillanatában indul a 24 óra. De legalább nem kell előre eldöntened, hogy melyik csomagot szeretnéd; ha átléped a percalapú bérléssel a napi limitet, egyszerűen azt a csomagot számlázzák ki.

A kétkerekű járművek különösen a belvárosi dugókban lehetnek hasznosak, de semmi nem akadályoz meg abban, hogy kombináld a különböző szolgáltatásokat. Egy külső kerületből elindulhatsz autóval, majd a körutat elérve egyszerűen leparkolhatsz, és bringára vagy rollerre pattanhatsz.

Saját vs. közösségi

2016 óta folyamatosan nő az itt felsorolt szolgáltatások felhasználói bázisa, a szakértők szerint azonban most fog csak igazán berobbanni a közösségi autózás hazánkban. A Jövő Mobilitása Szövetség nemrég kiadott közleményéből kiderült, hogy 2020-ról 2021-re hatalmas léptékben, közel 36 százalékkal nőtt a Mol Limo, a Share Now és a GreenGo felhasználóinak tábora, összesen több mint 235 ezren pattantak volán mögé. Az egyik fontos tényező ebben minden bizonnyal a járvány volt: sokan próbálták meg elkerülni a tömött buszokat és villamosokat munkába menet, és inkább egyedül vagy kisebb létszámban közlekedtek.

Bár a járványhelyzet egy bizonyos szakaszában az ingyenes parkolás olcsóbbá tette a saját autó használatát (könnyebbé nem, hiszen sokkal nehezebb volt parkolóhelyet találni), egyre többen realizálják, hogy saját tulajdonú autójukat messze nem használják annyit, hogy érdemes legyen fenntartani: egy saját autó kihasználtsága átlagosan 3-4 százalék, vagyis túlnyomórészt csak áll valahol. A felmérések szerint az autóvezetők ötöde évente több mint 26 órát tölt parkolóhely-kereséssel, vagyis a használat egy része csak abból adódik, hogy nem tudod letenni az autódat.

A szervezet statisztikái alapján Budapesten tavaly összesen 13,5 millió kilométert tettek meg a carsharing sofőrök, vagyis a forgalomban lévő autók 11 ezer kilométer körül futottak 2021-ben. A hatósági áras üzemanyag jelenleg ugyan levesz valamekkora terhet az autósokról, de ez az állapot egyrészt mind nagyobb gazdasági feszültséget szül, másrészt egy autó fenntartásának költségei messze nem állnak meg a tankolásnál. A kötelező biztosítás, az állandó parkolási díjak, a téli-nyári gumik cseréje, a szervizelés mind-mind folyamatos, évi százezres nagyságrendű költség.

Ugyanakkor a carsharing sem vált be mindenhol: Prágában például épp egybeesett a GreenGo indulása a járvány berobbanásával, a társasági események számának bezuhanása pedig magával rántotta az autómegosztók piaci lehetőségeit. Emellett az erős versenyhelyzet és a parkolóhelyek hiánya is közrejátszott abban, hogy a társaság végül kivonult Prágából, az ott használt autók egy része már Budapest utcáit járja. 

Élhetőbb városok

Bár a Sétáló Budapest koncepciójától még nagyon messze vagyunk (az öreg dízeles autók kitiltásának lehetőségéről és időpontjáról idén dönthet a Fővárosi Közgyűlés), világszinten egyre több nagyvárosban alakítanak ki alacsony vagy zéróemissziós zónákat. Ezekre a területekre csak a konnektorról tölthető (plug-in) hibrideket és a tisztán elektromos autókat (EV) engedik be, aminek köszönhetően nemcsak a levegő lesz érezhetően és mérhetően tisztább, hanem a zajszint is csökken. Mivel a hazai carsharing autók 45 százaléka, több mint 540 jármű tisztán elektromos hajtású (a GreenGo flottája szigorúan ilyen), az ilyen autók remek alternatívát kínálnak majd, ha nálunk is megjelennek ezek a zónák.

De nemcsak az elektromos autóknak ágyaznak meg ezek a szolgáltatások, használatukkal aktívan tehetünk a klímaváltozás ellen is.

A felmérések alapján egy közösségi autó akár 6-12 saját kocsit képes kiváltani, ennek köszönhetően pedig csak Európában akár évi 12 tonnával csökkenhet a CO2-kibocsátás, hiszen kevesebb jármű kerül forgalomba, azok átlagosan is kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, ráadásul a felhasználók jellemzően kevesebb kilométert tesznek meg, mint azok, akik saját autóval utaznak.

A szövetség által közzétett adatokból kiderült, hogy ha valakinek csak egy kis gépkocsira van szüksége, és évi 7500 km-nél kevesebbet autózik, akkor egész egyszerűen nem éri meg neki saját autót fenntartani, mert jobban kijön az autómegosztókkal. Közepes méretű autók esetén ez a határ 16 ezer kilométer volt, míg a nagyobb járműveknél 24 500 km, de ezeket az elsősorban városi közlekedésre szánt carsharing kocsik nem is tudják általában kiváltani.

A Jövő Mobilitása Szövetség szakértőinek számítása szerint, ha valaki heti két-három alkalommal használja az autóját, és évi 3900 km-t tesz meg vele, annak havi szinten 78 ezer forintba kerül a saját autó fenntartása, míg ennek kevesebb mint a feléből, 34 ezer forintból ki tudna jönni, ha az autómegosztót egy közösségi közlekedésre alkalmas bérlettel kombinálná.

Már a költözésben is segít

Miután egyre gyakrabban merült fel a kérdés a közösségi oldalakon, hogy egy nagyobb tévé vagy egy matrac befér-e az autókba, egyértelművé vált a szolgáltatók számára, hogy sokan költözéshez is használják ezeket az autókat. A nagyi szekrénysora ugyan szóba sem jöhet, de dobozokkal telepakolt Hyundai Konákat lehetett látni a városban, ezért a Limo és a GreenGo is puttonyos autókkal bővítette a flottáját. Ezek 4 köbméter körüli rakterébe akár egy tonnányi pakkot is be lehet rámolni, így simán haza tudod vinni az új mosógépet, költözéskor szállíthatod a tévét és a pianínót.

Bár valamivel drágábbak, mintha kölcsönzőből hoznál el egy haszongépjárművet, a belvárosi felvétel és leadás, illetve hogy nem kell letenned kauciót, olyan kényelmi extrák, amelyek miatt nagyon sokan ezt a megoldást választják.

Ha hosszabb útra indulnál

Amennyiben hosszabb időtartamra bérelnél autót, vagy vidékre utaznál vele, előfordulhat, hogy tankolni/tölteni kell a bérlés során. A GreenGo esetében ezt a cég saját töltőállomásán teheted meg, amelynek használatán végigvezet az app. Ha 30 százalék alatti autót raksz töltőre, és így zárod a bérlést, még bónuszpercekkel is jutalmaznak. A Limo elektromos autóit a Mol Plugee oszlopoknál töltheted, tankolni pedig értelemszerűen a cég saját kútjainál tudsz.

Ehhez a benzines autókban egy bankkártyát is találsz, aminek a PIN-kódját az ügyfélszolgálattól kapod meg (ugyanígy működik egyébként a tankolás a Share Now esetében, csak ott OMV kutakat kell keresned, az elektromos autókat viszont nem tudod tölteni). A járművek minden esetben rendelkeznek Pest megyei matricával, a Share Now benzinesei pedig országossal is. A Mol Limo felhasználói maguk veszik meg a matricát, ha azonban ezt megosztják az ügyfélszolgálattal, és azt feltüntetik az applikációban is, már a bérlés előtt láthatod, van-e matrica az autón.

Vonat vagy autó?

Tegyük fel, hogy vidéki kiruccanást tervezel a haverokkal. Budapestről Pécsre utaznál szombat reggel, vasárnap este pedig haza. Négy felnőttnek ez vonattal fejenként 6000 forintba kerül oda-vissza másodosztályon, amihez ha hozzácsapunk fejenként két helyi járatú buszjegyet, emberenként 6700 forintba kerül az utazás, vagyis összességében 26 800 forintot költenétek. Ha ugyanezt a négy embert beültetjük a Mol Limo Kia Picantójába, akkor az autó napi bérlése 12 ezer forintba kerül (ehhez napi 100 kilométert kapsz ajándékba), ezenfelül kilométerenként 63 forintot kell fizetned.

A Budapest-Pécs távolság oda-vissza durván 460 km, ebből 260-at kell kifizetni, ami 16 380 forintra jön ki, vagyis összességében a két napidíjjal együtt picit több mint 40 ezer forintba fáj a csapatnak az utazás. Ha nem kétnapos túrát tervezel, hanem reggel mentek, este jöttök, akkor 35 ezer forint alatt megússzátok az autós túrát. A kilométerenként 63 forintos extra költség kétségtelenül nagyon megdobja az utazás árát, durván kétszeres ráfizetés ez benzinben ahhoz képest, mintha a sajátod lenne az autó, arról nem is beszélve, hogy a nagyobb modellek napi bérlése még drágább, így a vonat vagy busz továbbra is költséghatékonyabb megoldás.

Ha tetszett a cikk, akkor vedd meg a 2022/04-es PC World magazint, abban ugyanis még több ilyet találsz, ráadásul ajándékba jár hozzá néhány értékes szoftver és egy PC-s játék is. 

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.