1992-ben még a mobiltelefónia is viszonylag újdonságnak számított, a legtöbb egyéni felhasználó még álmodni se mert arról, hogy egyszer majd neki is lehet olyan telefonja, amit magával hordozhat mindenhová. Ez akkoriban még a "fejesek", cégvezetők, politikusok, katonák privilégiuma volt. Az első mobilok ráadásul csak beszélgetésre voltak alkalmasak (és azokat se tudták sokáig nyújtani, az egykori féltéglák hívás közben tojássütő forróságúra hevültek, majd 15-20 perc beszélgetési idő után máris töltőért kiáltoztak). Szóval ebben a környezetben tényleg forradalminak számított, amikor egy 22 éves programozó, Neil Papworth szöveges tesztüzenetet küldött egy kollégája, Richard Jarvis készülékére 1992. december 3-án.
Az üzenet egyébként ennyi volt: "Boldog Karácsonyt!" - mindezt pedig egy Orbitel 901 típusú telefonról küldte, és az átvitelhez nem a megszokott számítógépes hálózati csatornákat használta, hanem egy új mobilkommunikációs megoldást, amin akkor már évek óta dolgozott.
Őskori szövegek
Persze hasonló koncepción már törpöltek sokan ennél korábban is: 1980-ban a GSM technológia mögött álló szövetség már akciótervet irányzott elő arra, hogy a hívások mellett szöveges üzenetekre is felkészítsék a mobilhálózatokat. A koncepciót pedig 1984-ben fogalmazta meg pontosan Friedhelm Hillebrand és Bernard Ghillebaert. '92-re viszont már elérkezett a cselekvés ideje és a mobilszolgáltatók is ráálltak arra, hogy felkészítsék hálózatukat az újdonságra: a fent említett első üzenet a Vodafone szolgáltatását használta.
Az első üzenet elküldése utáni évben kezdett a köztudatba is átszivárogni a fogalom, és a Nokia is megalkotta első olyan készülékeit, amelyekben a hagyományos csengőhangok mellett már külön hangjelzés szolgált arra, hogy jelezze, most nem hívás érkezik, hanem szöveges üzenet. Szintén ebben az évben jelntek meg az első olyan ajánlatok, amellyel egyéni mobil-előfizetők is használhatták az SMS-t, legelőször Svédországban, majd az Egyesült Államokban és Angliában.
Kezdetekben az SMS-ek kifejezetten puritán közléseket tettek lehetővé, ami a mai emojikkal, animgifekkel, minivideókkal és akár videós csevegéssel egybekötött megoldásaihoz képest végletekig egyszerű volt. Egy üzenet legfeljebb 160 karakterből állhatott, és az emojik helyett legfeljebb rövidítésekkel (pl. LOL), vagy az e-mailekben is használt speciális karaktersorokkal - :) :( :D :o - jelezhettek hangulati extra információkat.
Túl a csúcson
Az okostelefonos korszak hajnalán érte el a csúcsot az SMS-használat: 2010-ben összesen 6,1 trillió (6,1 x 10 a 12. hatványon) darabot küldtek világszerte, azaz átlagosan másodpercenként 193 ezret.
Azóta viszont egyre népszerűbbek az alternatív üzenetküldési módszerek. Bár maga az SMS is átesett néhány ráncfelvarráson feltalálása óta, az okostelefonok és a mobilinternet térhódítása miatt egyre többen használnak inkább olyan megoldásokat, amelyek jóval több lehetőséget kínálnak a beszélgetésre a Messengertől a Viberen át a WhatsApp-ig. Az SMS-ek népszerűsége egyelőre nem zuhant látványosan, de a növekedés már megállt. Egy ideig még biztosan elketyeg ez az üzenetküldési módszer is, főleg azért, mert a mobilszolgáltatók egyre nagyobb része kínál olyan csomagokat, amelyekben teljesen, vagy egy elég szép keret erejéig ingyenesen lehet SMS-eket küldözgetni.
Az első SMS-t elküldő Neil Papworth mindenesetre boldog, hogy hozzájárulhatott a világ modernizálásához:
"1992-ben fogalmam sem volt arról, hogy milyen népszerű lesz a szöveges üzenet, és arra végképp nem gondoltam, hogy ez emotikonos és üzenetküldő alkalmazásokat eredményezne, amelyeket milliók használnak majd. Nemrég meséltem el a gyermekeimnek, hogy én küldtem az első ilyen szöveget. Visszatekintve örömmel látom, hogy ez a karácsonyi üzenet a történelem egy fontos részét képezi."
