Több halasztás után végül áprilisban érkeztek meg az iOS-be azok az értesítések, amelyek figyelmeztetik a felhasználót, ha egy adott alkalmazás hirdetési céllal szeretné követni a tevékenységét. A képernyőn ilyenkor egy felugró ablak jelenik meg, ahol azonnal le is tilthatjuk a szimatolást.
A funkció bevezetését óriási hisztikampány előzte meg a célzott hirdetésekből élő Facebook részéről, melyben Zuckerbergék egész oldalas újsághirdetésekkel riogatták a világot, hogy a követés letiltása a kisvállalkozások halálát jelenti majd. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a magánszféra erőteljesebb védelmével a cupertinóiak ismét divatot diktálnak, mivel azóta a Google is ebbe az irányba mozdult el az Android platformmal.
A bétánál járó Android 12 ugyanis már nem csak a helyzetünk megosztására kínál kevésbé pontos adatokat szolgáltató alternatívát, de azt is jelzi majd, ha egy app a telefonunkat, a kameránkat, vagy a helyzetünket használja. Az utóbbival szintén az iOS rukkolt elő elsőként, a Google azonban nem csak ebben, de a reklámcélú követés letiltásában is követi az almás cég példáját.
Az Android 12-ben ugyanis lehetőséget kapunk arra, hogy a rendszer beállításaiban letiltsuk a hirdetők által használt követési azonosítónk (Advertising ID) megosztását. Amennyiben a felhasználó úgy dönt, a hirdetők csak egy "000" számsort kapnak, ami semmiféle értékelhető adatot nem biztosít a reklámok célzásához. A lehetőség ráadásul 2021 végétől a mobil operációs rendszer korábbi verzióin is elérhetővé válik majd a Google Play Services frissítésével.
A lépést sokan üdvözölték, hiszen az Android felhasználóinak ugyanolyan joguk van dönteni a hirdetési követésről, mint az Apple termékeit választó közönségnek. Szakértők ugyanakkor most arra figyelmeztetnek, hogy nem kell hanyatt esnünk a Google próbálkozásától, a kivitelezés ugyanis nem tiszta szándékokról árulkodik.
A kritikák célpontja az a tény, hogy a rendszer passzívan biztosítja a hirdetési azonosító megosztásának letiltását: aki tud a jelenségről és a funkcióról, az a saját szakállára "elballaghat" a Beállításokba, és kivonhatja magát a követés alól. Ez pedig ellentétes az Apple megoldásával, ami az appok indításakor szó szerint az arcunkba tolja a tényt, hogy követni akarnak minket, s egy mozdulattal teszi lehetővé az eljárás megtiltását.
Ezért többen úgy vélik, hogy a bevételei nagy részét (2021 első negyedévében pl. 82%-át) hirdetésekkel szerző Google igazából nem őszinte, s a funkció eldugásával kifejezetten minimalizálni szeretné a követésről leiratkozók számát.
"Ha valóban meg akarod védeni az emberek adatait, akkor alapértelmezettként be kellene kapcsolni [a követés-ellenes funkciót]. Valójában nem sok ember megy majd a Beállításokba, hogy 000-ra állítsa a hirdetői azonosítóját. A Google az alapértelmezett bekapcsolással tovább mehetett volna, ennek több értelme lett volna."
- nyilatkozta Nishant Sastry, a Surrey Egyetem adatvédelemre és követésre szakosodott professzora az Android Centralnak. Carmi Levy tech-elemző pedig ugyanitt arra mutatott rá, hogy a Google-t eddig nem igazán érdekelte ez a lehetőség:
"Nem akarták, hogy kikapcsold, nem akarták, hogy tudj róla. Már 2013 óta ott van, de eddig senki sem beszélt erről, és a Google-nek ez teljesen megfelelt, hiszen csak az elmúlt évben kb. 146 milliárd dollárt kerestek a hirdetésekkel."
- mondta Levy arra utalva, hogy az Androidnak már most is van egy, a hirdetési adatok megosztását részlegesen korlátozó funkciója, de a Google mélyen eldugta a Beállításokban, és nem is csapott neki nagy hírverést. Most viszont az Apple lépése elindított egy szemléletváltást az emberekben, amire a keresőóriásnak is reagálnia kell.
Levy szerint az Apple megengedheti magának a jófiú-szerepet, mivel az almás cég bevételeinek csak az elenyésző hányada származik hirdetésekből (főként az App Store-on és az Apple News platformon). Az elemző úgy látja, hogy az adatvédelem és a digitális magánszféra védelmének előtérbe kerülésével a Google-höz hasonló cégek üzleti modelljében szemléletváltásra lesz szükség, mivel nem járható már a felhasználói adatok korlátlan gyűjtésére és kiárusítására épülő út.
Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy erre utalhat, hogy a Google az utóbbi időben látványosan igyekszik több pénzt kipréselni a szolgáltatásaiból: a YouTube reklámokkal teszi élvezhetetlenné a videókat, hogy előfizessünk a Premiumra, megszűnt a Google Fotók korlátlan ingyenessége, az irodai alkalmazásokat összefogó Google Workspace pedig hamarosan a kisvállalkozóknak is kínál majd fizetős csomagokat.
