A hét elején özönvízszerű esőzések történtek Dubajban és a környező arab térségekben. Az utcákon olyan magasan állt a víz, hogy az szinte teljesen megbénította a mindennapos életet a közel-keleti országban. Az iskolák bezártak, a munkahelyek a világjárvány után ismét átálltak távmunkára, fontos infrastruktúrák álltak le, és a nemzetközi repülés is megbénult egy időre. Az autók is víz alá kerültek, bár néhány vakmerő EV-tulajdonos megreszkírozta a hazautat.
A helyzet súlyosságára való tekintettel sokan kezdtek találgatásokba a szokatlanul extrém időjárási jelenség okainak tekintetében. Egyesek a felhőmagvasítási gyakorlatot kezdték el okolni a katasztrófa közeli állapotokért, ami egyrészről jogos észrevétel, ám szakértők szerint egész biztos, hogy nincs ilyen direkt összefüggés a jelenség és az eljárás között.
Az ugyan igaz, hogy bevett szokásként használják ezt a módszert olyan térségekben, ahol gyakori a szárazság az év nagy részében, ám több szempontból is valószínűtlen, hogy ennyire kaotikus következményei lehetnek a csapadék ilyen módon történő befolyásolási kísérletének.
A mesterséges "esőcsinálás" vagyis a felhőmagvasítás Dubajban már egy ideje bevett szokás, és a híradások szerint, a felhőszakadást megelőzően is végeztek hasonlót. Ami miatt mégis valószínűtlennek gondolják azt, hogy ez okozta volna jelenséget, az az, hogy két nappal korábban történt az utolsó ilyen az országhatáron belül, az eljárás csak felhős égboltot képes esővel "feltölteni", a hatása csak lokálisan érzékelhető, és csak 25 százalékkal képes növelni az esőzés mértékét.
A klasszikus értelemben vett felhőmagvasítás egy 1946 óta alkalmazott eljárás, melyet a híres író Kurt Vonegut testvére, Dr. Bernard Vonnegut kísérletezett ki, és alkalmazott először laboratóriumi körülmények között. Az eljárás lényege, hogy sót vagy ezüst jodidot juttatnak repülők segítségével a felhőkbe, így növelve a páratömeg kapacitását.
Dubajban 2002 óta alkalmazzák a módszert évente körülbelül 300 alkalommal, így bár a leeső csapadék mennyiségét kis mértékben megtoldhatták vele, tévedés lenne azt állítani, hogy a felhőmagvasítás az oka a katasztrófa közeli állapotok előidézésnek. Ennek ellenére a konteó már elkezdett terjedni a közösségi médiában, amit sokan készpénznek is vettek.
Habár a szélsőséges időjárási jelenséget az eljárás mellőzésével nem is lehet elkerülni, azért van tanulsága a történteknek. A sivatag közepén néhány évtizede felemelkedő metropolisz grandiózus épületeit még nem tudta az infrastruktúra lekövetni.
A vízelvezetés jelenleg nem alkalmas arra, hogy ilyen mennyiségű csapadékkal is képes legyen megbirkózni anélkül, hogy abból ilyen súlyos problémák adódjanak. A változások korát éljük világszerte. Ha egyszer ez megtörtént, megtörténhet máskor is, szóval a feladat adott.
