Hirdetés

Szabad szemmel is lehet majd látni az űrben bekövetkező robbanást



|

Látványos jelenség vár azokra, akik éjszakánként az eget kémlelik az északi féltekén.

Hirdetés

Az augusztus hagyományosan a csillagos eget bámulók hónapja. Tiszta éjszakákon, különösen ha felhőtlen az ég, és távol vagyunk a városi fényektől, szemkápráztató parádéban lehet részünk. Erre rátehet egy lapáttal az ilyenkor érkező Perseidák nevű meteorraj is, mely alkalmanként akár tucatnyi látványos légköri jelenséggel ajándékozza meg a türelmes szemlélődőket.

Idén ezen felül is számíthatunk szabad szemmel látható eseményre, ráadásul olyanra, melyet utoljára a nagyszüleink láthattak a második világégést követő évben, 1946-ban. Néhány napra, egy nóva-kitörésnek köszönhetően, láthatóvá válik a T Coronae Borealis. A várhatóan augusztus-szeptember környékén bekövetkező jelenséget egy vörös óriás és egy fehér törpe együttese fogja okozni, mely néhány napig a sarkcsillaghoz hasonló formában fog megjelenni az égboltnak egy olyan pontján, ahol máskor nem látni semmit. Az eseményt egy termonukleáris reakció okozza, amit a fehér törpe produkál a vörös óriástól elszívott anyag berobbanásától.

Hirdetés

Ez az a jelenség, amit mi jobb híján nóvaként azonosítunk, pedig igazából egy nagy tömegű csillag haláltusája. Bár az ilyen események során legtöbbször tényleg megsemmisül a fehér törpe, a T Coronae Borealis esetében más a helyzet, mivel ez egy úgynevezett rekurrens, vagyis visszatérő nóva, ami nagyjából 80 évente tör ki, és utoljára 1946-ban került rá sor.

A két csillag 2600 fényévnyire található tőlünk a Coronea Boralis, vagyis az Északi Korona csillagképben. Nem ez az egyetlen ciklikusan visszatérő nóvánk, nagyjából egy tucat hasonlót ismerünk. Mivel korábban egész pontosan 80 évente láthattuk viszont, felmerülhet most a kérdés, hogy miért érkezett két évvel a vártnál korábban a jelenség.

Ez nem teljesen világos, hiszen 1946-ban még korlátozottak voltak a megfigyelési lehetőségeink, így nem lehetünk teljesen biztosak az esemény pontos körülményeiben. A jelenség látványos része akkor veszi kezdetét, amikor a T Coronae Borealis rendszer fényessége 8 magnitúdóval megnő, és így már nem kell távcső az érzékeléséhez. A legegyszerűbb csillagnézegető alkalmazást letöltve pásztázni az északi égboltot a Göncölszekér rúdjának meghosszabbításában.

Érdemes már korábban megkeresni a T Coronea Boralis helyét az égbolton, és így pillanatok alatt észrevehetjük, ha egy új csillag tűnik fel egy este az égbolton. A nóva várhatóan pár óra alatt eléri majd maximális fényességét, hogy végül lassú, 3-4 napig tartó, lecsengést követően újabb 80 évre szem elől veszítsük, bár egy ideig még műszeresen megfigyelhető lesz.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.