Az internet állami szabályozása már régóta terítéken levő kérdés Oroszországban, Putyin regnálása során egyre erősebben fogalmazta meg a kormány azt az elvárását, hogy valamiféle központilag ellenőrzött hubon keresztül folyjon minden internetes adatkommunikáció. Március elején már kész ténynek számított, hogy a törvényjavaslat is készen áll, most pedig a parlament alsóháza (a Duma) is jóváhagyta ezt. Már csak a felsőházon kell átmennie a tervezetnek (az elemzők szerint pedig erre minden esély megvan), hogy megvalósuljon.
A javaslat hivatalos szövege szerint a központi ellenőrzésre azért van szükség, mert a nemzetközi interneten egyre több a fenyegetés és biztonsági probléma, ezért az ország belső kommunikációjának, a polgárok adatainak megvédése nemzetbiztonsági érdek. Az ellenzők viszont nem győzik hangoztatni, hogy a szabályozás ötlete teljesen más okból született meg, így ugyanis minden Oroszországon belülről internetező felhasználó megfigyelhetővé válik, a kormány által irányított felügyelő szervek bármilyen kommunikációt lehallgathatnak, megtudhatják, ki milyen oldalakat és szolgáltatásokat látogat meg, és akár le is tilthatják ezeket.
Az orosz kormány már eddig is folyamatosan dolgozott azon, hogy minél nagyobb rálátása legyen az internetes kommunikációra, több ezer weboldalt tiltatott le, és megpróbálta feltörni a biztonságáról elhíresült Telegram üzenetküldőt is, amely állítólag az orosz "másként gondolkodók" egyik legffontosabb kommunikációs csatornája.
A szakértők szerint ezzel az új szabályozással érhetik el azt is, hogy Oroszország teljes egésze "lekapcsolható" legyen a nemzetközi internetforgalomról, és egyfajta belső intranetként üzemeljen, ha a vezetés erre okot lát. Bár ennek gyakorlati megvalósítása még kérdéses, de a törvényi háttér a mostani javaslattal meglenne hozzá.
Ezzel Oroszország is csatlakozna az olyan országokhoz, mint Kína vagy Észak-Korea, ahol az internet-elérés politikai okokból valamilyen szinten korlátozott és megfigyelt, ezzel az emberek szabadságjogait (többek között az információszerzését és a véleménynyilvánításét) csorbítva. Persze jó páran mondják azt is, hogy az internet már rég nem szabad nemzetközi szinten sem, a GDPR, az európai adatvédelmi és szerzői jogi szabályozások, vagy épp a közösségi oldalak cenzúrája már így is sokat visszanyesett az egykor feltétlen szabadságával hódító világháló nyíltságából.
