Az EUV technológia fényt használ ahhoz, hogy a szilícium ostyákba bemarja a tranzisztorok és egyéb alkatrészek elrendezését. Ehhez persze vegyük figyelembe, hogy a mai modern lapkakészletek több milliárd tranzisztort használnak egyetlen chipen. A 2018-as iPad Pro táblagépekben lévő Apple A12X lapka például 10 milliárd tranzisztort kínál. Mindezt még EUV technológia nélkül.
Az EUV lehetővé teszi a jövőben, hogy ezeket a tranzisztorok precízebben helyezzék el, így a sűrűségük chipen belül 20 százalékkal növelhető, a komponensek pedig erősebbé válnak, miközben kevesebb energiát fogyasztanak az eddiginél.
Az első olyan chip, amely már EUV technológiával készülhet, minden jel szerint a Huawei Kirin 985 rendszerchipje lesz, a TSMC gyártásában. A TSMC gördített le a szalagjairól elsőként 7 nm-es lapkákat, ami önmagában is fejlődés volt a 10 nm-es chipekhez képest. Mivel a tranzisztorok itt is sűrűbben helyezkednek el, mint korábban, ezért itt is nagyobb teljesítményt és kisebb fogyasztást kaptunk az új mobiloknál. Az EUV azonban további gyorsulást és hosszabb üzemidőt ígér.
Az EUV az igazi erejét és a benne rejlő lehetőségeket azonban csak 5 nm-en és az alatt mutatja majd meg, a 7 nm-es lapkáknál még nem lehet igazán kiaknázni. Az EUV lehetővé teszi a chiptervezőknek és -gyártóknak, hogy olyan komponenseket gyártsanak, amelyekhez képest a mai csúcstelefonok lassúak és energiát pazarolnak.
A Kirin 985 valamikor az idei év első felében debütálhat. Mivel a P30-as széria március 26-án mutatkozik be, és április 5-én jelenik meg, ezért kizárt, hogy azokba a modellekbe bekerülne (marad a tavalyi Kirin 980). A Mate 30-as széria ősszel azonban már biztos, hogy az új chippel jön.
