A 20. században a kozmológia komoly fejlődésen esett át. A kvazárok, neutroncsillagok és feketelyukak felfedezése egészen új szempontokat hozott be ebbe, a korábban csak egyszerű megfigyelésen alapuló tudományágba. Az általános relativitás elmélet és a magfizika lehetővé tették az ősrobbanás elméletének kidolgozását, ami sok addigi ismeretünket írta felül, vagy helyezte más megvilágításba. 1900-as évek végén a világűrbe juttatott Hubble úrteleszkóp és utódja a James Webb megnyitották az utat a sztratoszférán túli világ sokkal precízebb vizsgálatára.
A mai napig előfordul, hogy egyes jelenségekről, objektumokról kiderül, hogy nem az, aminek addig gondoltuk. Így volt ez a 1930-ban felfedezett, és 2006-ban bolygóstátuszától megfosztott Plútóval is (bár most egyes hangok szerint újra bolygóvá avatnák), és jó eséllyel a jövőben is lesz precedens ilyesmire.
Legutóbb egy, a közelmúltban publikált tanulmány kérdőjelezte meg egy addig aszteroidának gondolt objektum valódi mibenlétét. Az Active Asteroids, önkéntesek által működtetett programjában, most egy a Jupiterrel hasonló pályán haladó kvázi-Hildáról derült ki, hogy valószínűleg nem aszteroida, mint eddig gondolták, hanem üstökös. A kvázi-Hildákat az különbözteti meg a Hildáktól, hogy a Hildákéhoz hasonló, de attól némiképp eltérő pályán haladó objektumok idővel elszakadhatnak a Jupitertől.
A 2009 DQ118 jelzetű aszteroida működésével kapcsolatban olyan jelenségeket figyeltek meg amatőr csillagászok, melyek alapján elképzelhető, hogy eddig rosszul kategorizáltuk be a kisbolygót. Egy 2016-ban készült képsorozat több darabján is csóvaszerű képződmény figyelhető meg az aszteroida mögött.
A rögzített adatok alapján a 2009 DQ118 ekkor közelítette meg a Napot. Ez általában akkor lehetséges, amikor az objektumban található jég a hő hatására szublimálni kezd. Elképzelhető tehát, hogy a kvázi-Hilda valójában egy aszteroidának látszó üstökös. Ennyire távoli "aszteroidák" esetében ez egyáltalán nem zárható ki, de számos egyéb elmélet is szóba jöhet.
A felfedezést az is felértékelheti, hogy ez idáig nem egészen 50 aktív kisbolygót ismerünk a Naprendszerben. Nem kizárt, hogy a jövőben még számos kvázi-Hildára vár átminősítés.