9 éve már annak, hogy a NASA Messenger nevű űrszondájának küldetése kudarcot vallott, és becsapódva a Merkúr felszínébe végleg befejezte pályafutását. Bár megmenteni már nem lehetett a szerkezetet, a mai napig szolgál rendkívül értékes adatokkal a földi irányítás számára. Ennek köszönhető most egy új szenzációs felfedezés is.
A Naprendszer legkisebb bolygóját a mai napig számos rejtély övezi, a kialakulásáról sincs egységes elmélet. Most egy belga és kínai kutatókból álló csoport kezdte el a pórul járt űrszonda adatait vizsgálni, és úgy tűnik, hogy érdekes felfedezésre bukkantak.
Sajtóinformációk szerint egy szimuláció lefuttatása most arra enged következtetni, hogy a bolygó magja és köpenye között egy 15-18 kilométer vastagságú gyémántréteg húzódik, ami sokat elárulhat az égitest fejlődésének történetéről, és magyarázattal szolgálhat a földi gravitációhoz hasonlító mágneses mezejére.
A bolygó külső rétegébe fúródó eszköz egy 16 méter átmérőjű kráter hagyott maga után, és az általa küldött adatok arra engednek következtetni, hogy a felszínen látható sötét foltok grafit formájú szenet tartalmaznak. Ez jó eséllyel az égitest belsejéből származik, és nem a mellette elhaladó üstökösökből, mint azt korábban gondolták.
Ha ez mégis így lenne, akkor a kikristályosodó szén olyan mennyiségű lett volna, hogy beteríti a bolygó teljes felszínét. Korábban úgy gondolták, hogy kellő nyomás hiányában a szénből itt nem tud gyémánt létrejönni, hiszen ahhoz nagy nyomásra lenne szükség a mag környékén, de most úgy tűnik, hogy tévedhettek ezzel kapcsolatban.
Egy termodinamikai modell szerint a bolygómag közelében található szénréteg gyémánttá válhatott, ami fentebb haladva a mag és a köpeny között egy szilárd, vastag réteget alkotott. Ebben szerepet játszhatott a magma és a mag kristályosodása is. Ezek alapján azonban az itteni légnyomás a földiének mindössze néhány százaléka lehet.
A kutatásban résztvevő szakemberek úgy vélik, hogy a gyémánt jelenléte magyarázatot adhat a vulkanikus folyamatok viszonylag gyors lezajlására, hiszen a szén ebben a szilárd formában rendkívül jól vezeti el a hőt. A másik különleges jelenség, az égitest körül működő mágneses mező, mely ugyan jóval gyengébb, mint a földi, ám jóval régebb óta is létezik. Ahhoz, hogy a felfedezést meg lehessen erősíteni, azonban még további felszín alatti vizsgálatok szükségesek.
