Bárhonnan közelítjük is a témát, mára már szinte az öngyújtónk is hálózatra csatlakozva teszi a dolgát, és mind több otthon válik intelligenssé, vagy ha mégsem, akkor legalább a benne lakók elismerik, hogy amúgy nem lenne rossz. Technológiai szinten egyre több minden áll rendelkezésre ahhoz, hogy automatikusan szabályozódjon a fűtés, a világítás, a hulladékkezelés, gép etesse a két napra otthon hagyott macskát és aranyhalat, és persze mindebbe a Föld túloldaláról is bele tudjunk szólni mobilon.
Az okosotthon-piac fejlődését támasztja alá a Gfk Research felmérése is, ami ugyan nem itt, hanem messze a tengerentúlon készült, de mégis jól szemlélteti, hogy szerencsésebb országokban milyen a szemlélet. A számok alapján ugyanis az derül ki, hogy a megkérdezettek 58 százaléka szerint az elkövetkezendő években jelentősen meg fogja változtatni az ő életüket is az intelligens otthon. Az ehhez tartozó technológiák elfogadottsága pedig még ennél is magasabb a maga 68 százalékával, ugyanakkor az életkori megoszlás nagyon érdekes, mivel ez a szám a 25-34 éves korosztályt jellemzi. A 18-24 évesek között azonban teljesen átlagos, azaz 57 százalékról beszélhetünk, ami arra enged következtetni, hogy nem érdekli őket, hiszen már eleve kütyük között nőnek fel, így életüket nem változtatja meg annyira az elektronika, mint a 30 felettiekét.
A Gfk azt is megmérte, hogy a háztartásokban mennyi olyan eszköz van, ami az intelligens otthonok részét képezi, és azt találta, hogy 27 százalékban háromnál is több ilyen kütyü van (termosztát, izzó, csengő, kamera, stb), míg a megkérdezettek több mint felénél legalább egy fellelhető. Mindemellett megkérdezték a felhasználókat arról is, hogy mit tartanak a leginkább aggályosnak a témakörben, és bár azt gondolnánk, hogy a biztonságot, ez nem így van, hiszen a legtöbben azt válaszolták, hogy a kompatibilitás. Tehát leginkább azzal küzdenek odahaza az emberek, hogy az eltérő gyártótól származó eszközök nem hajlandóak megfelelően kommunikálni egymással.
