Az odáig rendben, hogy egy PC World nevű magazinnak is egyre többet kell írnia "nem PC" eszközökről, hiszen a 20-30 évvel ezelőtti helyzethez képest már tényleg nem csak a teljesen szoros értelemben vett számítógépekről szól a számítástechnika. A legnagyobb "történelmi" gyártók is egyre-másra mutatnak be olyan újdonságokat, amik túlmutatnak eddigi tevékenységükön, az Apple esetében például hosszú éveket kellett várni egy újabb Mac Pro bejelentésére, miközben a gigacég bevételének oroszlánrészét ma már telefonok és felhőszolgáltatások adják. Ugyanígy az évtizedekkel ezelőtti IT magazinokban teljesen egyértelműen volt helye az internetes témáknak, manapság viszont már nem a http és a www a lényeg, hanem a tartalom és a társadalmi, gazdasági vonzatok, amelyeket például a közösségi média, a már említett felhőszolgáltatások, a YouTube, a Netflix, a Spotify, a Dropbox, és egy csomó hasonló név jellemez.
És akkor még nem is emlegettünk olyan területeket, amelyek tőlünk nyugatabbra már teljes közmegelégedés mellett a tech-lapok és webes magazinok részei. Ilyen például az okosotthon, a mesterséges intelligenciával felturbózott hangszórókkal, videóchat-képes kijelzőkkel, és olyan hűtőkkel, amik akár maguktól rendelnek tejet és ásványvizet, ha fogyóban a készlet. És persze az önvezető autók, robotok témaköre is, amiről még nyugaton is megoszlanak a vélemények: egyesek szerint 10-15 éven belül már elavult lesz az, ha emberek vezetnek manuálisan, és az is, ha a legfontosabb munkaköröket nem robotok végzik, míg az ellentábor szerint egy csomó veszélyt jelent az, ha szó szerint kiadjuk a kezünkből az irányítást.
Kis, magyar valóság
A helyzet azonban itthon érthetően más. Ugyan dobálózhatunk olyan túlhasznált toposzokkal, mint hogy "felgyorsult az élet", és "a mai rohanó világban" már sokkal kisebb "a kelet és nyugat közötti szakadék", de ez csak részben igaz. Mert pont az internetnek és az információ globalizáló hatásának köszönhetően akár azonnal tudomást szerezhetünk róla, hogy Kaliforniában vagy Dél-Koreában hogyan képzelik el a teljesen internetre kapcsolódó lakásokat vagy a hajtogatható kijelzős mobilokat, de Magyarországon azért még mindig megvan egy csomó olyan tényező, amelyek miatt ezek a technológiák itt csak lassabban, vagy egyáltalán nem kapnak teret.
Egyrészt ott a fizetőképes kereslet ténye: Magyarországon még mindig megbámulnak egy Teslát, míg pár országgal nyugatabbra már senki nem kapja fel a fejét, és nevezi megélhetési maffiózónak azt, aki egy ilyenből száll ki. Másrészt ott vannak olyan kérdések is, mint a lokalizáció. A Windows 10-ben 2014 ősze óta alapértelmezetten ott a hangvezérelt, beszélő Cortana asszisztens, ám a magyar változatokból még mindig kimarad, és ennek nem csak a nyelvi akadály az oka. Mert végülis ott az iPhone és a Siri, ami angolul használható nálunk is, bár tény, hogy elemzések szerint a magyarok átlagos idegennyelv-tudása és használati hajlandósága még mindig elég siralmas, de nem csak ez a gond egy-egy ilyen szolgáltatás lokalizációjában. Hanem az, hogy a kapcsolódó infrastruktúrának is csak kis része érhető el, ezért hiába demózza a Google azzal az Asszisztenst, hogy az egy térképes keresésünk és a naptárbejegyzésünk összevetésével azonnal helyet foglal nekünk a kiszemelt étteremben és a megfelelő időben magától rendel egy Ubert. Hiszen nálunk Uber sincs, és az éttermek vagy más szolgáltató helyek jó része sincs felkészülve automatizált ügyintézésre.
Gyakran érezzük, hogy hiába írunk az Amazon újabb hihetetlen szolgáltatásairól és termékeiről, ha ezek konkrétan nem elérhetők Magyarországon. És ha egy kültelki panellakásban elbődülünk, hogy Alexa, olvasd fel az üzeneteimet, csak akkor járhatunk sikerrel, ha valamelyik családtagunkat hívják így.
A dilemma
Szóval eljutottunk odáig, hogy nagyjából kiveséztük, miről érdemes úgy írni, hogy annak közvetlen haszna van az olvasóink legtöbbje számára (mert meg tudja venni, esélye van használni). És annak ellenére, hogy távol van tőlünk térben, időben vagy lehetőségben, még mindig sokakat érdekelhetnek olyan újdonságok, amikről álmodozni lehet, vagy akár tevőlegesen azon gondolkodni, hogyan lehetne mégis szert tenni ilyenekre.
Szóval jöjjön a szavazás, ahol összegyűjtöttünk néhány olyan témakört, amelyek nem tartoznak szorosan a PC, hardver, szoftver körbe, de mégis sok szó esik róluk a mai informatikai lapokban és oldalakon. Kíváncsiak vagyunk, ezek közül melyik számodra a legérdekesebb?
