Az okosotthon a legtöbbek fejében még mindig valami futurisztikus csoda, pedig nem feltétlenül kell komplett, az egész lakást lefedő rendszerben gondolkodni, ha el szeretnél indulni ezen az ösvényen: akár már néhány okoskonnektorral és Wi-Fi-s égővel is belevághatsz! A vége persze úgyis az lesz, hogy mindent integrálni szeretnél - ez a világ nagyon gyorsan beszippant, és ha egyszer elkapott a gépszíj, akkor csak a pénzen és az idődön, meg persze a kreativitásodon múlik, hogy milyen megoldásokat találsz ki. Az okosotthon többféle módon is megkönnyítheti életedet: ezeknek a rendszereknek az egyik nagy előnye, hogy kényelmesebbé, komfortosabbá tehetik a mindennapokat, de legalább ilyen fontos szempont az is, hogy ha ügyes rutinokat állítasz be, akkor a pénztárcádat is kímélheted.
Kezdd okosan!
Ha szeretnéd kipróbálni, milyen előnyök rejlenek az okosotthon-rendszerben, akkor a legpraktikusabb az, ha okoskonnektorral vagy okosvilágítással kezded a kísérletezést. Ezekre az eszközökre gyakorlatilag minden háztartásban szükség lehet, ráadásul két olyan termékkategóriáról van szó, amelybe rengeteg olcsó eszköz tartozik, így kis befektetéssel is belekóstolhatsz abba, hogy milyen szolgáltatásokat tud nyújtani egy okosotthon-rendszer. Viszont még mielőtt fejest ugranál ebbe, érdemes kicsit elgondolkodnod azon, hogy hosszabb távon milyen céljaid vannak. Merthogy rengeteg szabvány létezik, és a gyártók termékei nagyon sok esetben nem kompatibilisek egymással. A kommunikációhoz például a termékek használhatnak Wi-Fi-t, Zigbee vagy Z-Wave szabványt vagy akár Bluetooth kapcsolatot is (sőt, újabban akár a Mattert is, viszont szerintünk ezt egyelőre érdemes hanyagolni, mert nagyon messze áll attól, hogy beváltsa a hozzá fűzött reményeket). Az természetesen alap, hogy az eltérő kommunikációs szabványt használó termékek közvetlen módon nem integrálhatók egy rendszerbe, de sajnos a helyzet az, hogy azonos kategórián belül is sok a bizonytalanság. A Wi-Fi-s termékek többsége például felhőn keresztül működik, így jellemzően csak azonos gyártó eszközei kommunikálnak egymással, míg a Zigbee és Z-Wave szabványok hiába ígérnek általános kompatibilitást, a gyártókon is múlik, hogy mi működik és mi nem.
A Signify-féle Philips Hue központi egysége például annak ellenére, hogy Zigbee rendszert használ, más gyártók termékeivel többnyire csak akkor kompatibilis, ha az égőnek adja ki magát (ez lehet például egy okoskapcsoló is). Persze van lehetőség arra, hogy különböző rendszereket is együttműködésre bírj, de ebben az esetben szükség van egy olyan ernyőrendszerre, amely minden más okosotthon-rendszert összefog - ez pedig már a profik harcmezeje.
Spórolj, ahol tudsz!
Nem véletlen, hogy a konnektorokat és égőket ajánlottuk kezdésnek, hiszen ez a két termékkategória minden háztartásban jól jön. Egy konnektorral felokosítható akár a régi állólámpa is, az égők pedig - típustól függően - egyszerre szolgálják a kényelmet és az energiatakarékos működést. Az égőknél háromféle kategória van: az alapmegoldást a szabályozható fényerejű termékek jelentik, ezeknél eggyel magasabb szintet képviselnek azok a típusok, amelyeknél a fehér fény színhőmérséklete is állítható. A csúcsot - értelemszerűen - az RGB-s csodák jelentik, bár ezek ára sokszor horribilis. Szerencsére általában túl sok nem kell belőlük, mert többnyire nem funkcionális fényt, hanem csak hangulatfényt nyújtanak. A LED-es égők természetükből adódóan energiatakarékosak, bár a cserét ez a tény ma már önmagában a legritkább esetben indokolja csak, hiszen a klasszikus égők kihaltak, a kompakt fénycsövek leváltása pedig csak minimális megtakarítást jelent. Kényelmi szempontból viszont egyértelműen érdemes váltani, és ha a pénzügyi keret engedi, akkor változtatható színhőmérsékletű fehér égőket célszerű választani a legtöbb helyre. Mégpedig azért, mert a fény színének változtatása segíthet a koncentrációban (=hideg fény) vagy akár a nyugodt hangulat megteremtésében is (=meleg fény).
Az okoskonnektoroknál az egyetlen fontos eltérés a típusok között az, hogy az adott modell csak kapcsolgatásra képes, vagy arra is, hogy mérje a rá csatlakozó elektromos készülék fogyasztását. Ha nem is kell mindenhova fogyasztásmérős verzió, mindenképpen javasolt legalább pár darabot beszerezni ilyen változatból is, egész egyszerűen azért, mert így lemérhető a lakásban minden fogyasztó étvágya. Megnézheted például, hogy a mosogatógépen melyik program fogyasztja a legkevesebb energiát, vagy akár azt is, hogy mennyi a "tech alapfogyasztás", azaz mennyi energiát igényelnek azok az eszközök, amiket folyamatosan bekapcsolva tartasz (jellemzően ez a modem és a router, valamint a NAS). Paranoiások a tévé és más eszközök készenléti fogyasztását is megnézhetik, bár az utóbbi tíz évben vásárolt termékek esetében ez az érték nem lehet több 1 Wattnál.
Fűtés
Egy átlagos lakás esetében a legtöbb energiát télen a fűtés, nyáron a hűtés igényli, de nagy fogyasztónak minősül a villanybojler is. Éppen ezért a legtöbbet azon lehet spórolni, ha optimalizáljuk azoknak a rendszereknek a működését, amelyek ezeket a feladatokat látják el. Ehhez pedig egy jól beállított okosotthon nagyon hasznos segítséget tud nyújtani - és itt a hőmérsékletfüggő vezérlés csak a jéghegy csúcsa.
A fűtésrendszer felokosítását kezdheted akár nagyon kicsiben is, ha a meglévő termosztátot tanulósra cseréled. Ezek az eszközök külön vezérlés nélkül is komfortosabb érzést adnak azzal, hogy a hőmérséklet ingadozását minimalizálják - nem mellesleg ezzel a fogyasztást is csökkentik. A második lépcső egy okostermosztát, amit komplett rendszerbe integrálhatsz, és akár távolról is tudsz vezérelni. Az igazán profi megoldást viszont az okos radiátorszelepek jelentik, amelyek minden helyiségben a beállított hőmérséklet függvényében nyitnak vagy zárnak, ezáltal komfortosabb élettér alakítható ki. A központi termosztát csak egy ponton méri a lakás hőmérsékletét, ezért már az is befolyásolja a fűtési rendszer működését, hogy hol helyezted el. Az okos radiátorszelepekkel ezzel szemben akár minden szobában teljesen egyedi hőmérsékletet állíthatsz be, ha szeretnél. Rendszertől függően megoldható természetesen az is, hogy napközben alacsonyabb legyen a hőmérséklet, sőt a radiátorok működését akár ahhoz is igazíthatod, hogy a szoba "tulajdonosa" otthon van-e vagy sem - amit onnan fog tudni az okosotthon-rendszer központi "agya", hogy a szóban forgó személy telefonja kapcsolódik-e az otthoni Wi-Fi-hálózatra vagy sem. Ha az ablakon van nyitásérzékelő, akkor gondolkodhatsz olyan dolgokban is például, hogy télen a szellőztetés idejére kikapcsoljon a fűtés, hogy ne az utcát melegítsd.
Ha távfűtés van otthonodban, akkor tavasszal és ősszel is lehetnek olyan átmeneti időszakok, amikor szükség van némi kiegészítő fűtésre - például olajradiátorra. Ezekben az eszközökben van ugyan termosztát, de okosnak semmi esetre sem nevezhetők. Viszont egy okoshőmérő és egy okoskonnektor segítségével úgy irányíthatod őket, ahogyan csak szeretnéd - ráadásul ha a konnektor a fogyasztást is méri, akkor a villanyszámla sem fog túl nagy meglepetést okozni a hónap végén.
Vízmelegítés
A bojlereknél fokozottan igaz, hogy az okos használattal vagyonokat spórolhatsz - adott esetben egy 5-6 ezer forintos okoskonnektor ára akár már egy hónap alatt megtérülhet. A legjobb az, ha a bojler alanyi jogon okos, azaz saját elektronikája mobil appon keresztül programozható. Túl nagy trükkre egyébként nem kell gondolni; az alapelv az, hogy a víz hőmérsékletének szinten tartása a beállított hőmérséklettel arányosan nő. Azaz a bojler kevesebbet fogyaszt, ha nem tartja a vizet egész nap 60 fokon, hanem csak este, a szokásos zuhanyzás időpontjára időzítve "fűt fel". Egy 100 literes bojler havi fogyasztása csak ezzel a trükkel 200-220 kWh-ról 100-120 kWh környékére csökkenthető. Ha a bojler maga nem programozható, akkor egy okoskonnektor lehet a segítségedre abban, hogy pótold ezt a funkciót.
A lakás hűtése
A modern légkondicionálók energiatakarékosak, de persze így sem fogyasztanak keveset; azokban az otthonokban, ahol van klíma, éves szinten a hűtés a teljes áramfogyasztás 15 százalékáért felelős, de a nyári hónapokban akár 50 százalék is lehet ez az arány. Ez nem is csoda, ha azt vesszük alapul, hogy egy 3,5 kW hűtési teljesítménnyel rendelkező készülék 1,2-1,3 kW energiát vesz fel, ha csúcsteljesítménye közelében használod.
Amint lehűtötte a lakást, ennek negyedével is beéri. A klíma működését egy okosotthon-rendszerben több dolog is tudja segíteni. Ahogyan a fűtést, úgy a hűtést is programozhatod például úgy, hogy amikor kinyitod az ablakot, akkor szünetelteti a munkát. A klíma esetében az okosotthon ezt leszámítva inkább a kényelem miatt előnyös: nagy melegben például távolról bekapcsolhatod a hűtést még azelőtt, hogy hazaérnél.
Titkos segítő: az elektromos redőny
A redőny csoda egy dolog: nemcsak a fényt és részben a hangot tudja a lakáson kívül tartani, hanem a fűtés és a hűtés optimalizálásában is szerepet vállalhat. De csak akkor, ha motoros kivitelről van szó! (Ha a meglévő redőnyöd nem motoros, akkor azt viszonylag olcsón át lehet alakítani, de ez a művelet csak akkor ajánlott, ha a lamellák alumíniumból készültek, nem pedig műanyagból!)
A motoros redőny előnye elsősorban abban rejlik, hogy működése programozható, így pedig nagyon jó szárnysegéd válhat belőle. Téli reggeleken az automatikus nyitás segít abban, hogy a napsugarak bejussanak a lakáson belülre, felmelegítve ezzel a lakás levegőjét. A nyári kánikulában pont ellenkezőleg: a redőnyök azzal, hogy automatikusan leereszkednek, kint tartják a napsugarakat. Így eleve csökkenthető a lakás hőmérséklete, de a klíma dolga is könnyebb, ha nem kell folyamatosan a nap energiájának ellenében dolgoznia.
Hogyan lesz egy nagy rendszer sok kicsi "legóból"?
Az okosotthon-rendszerek esetében sajnos általános probléma a kompatibilitás, vagy inkább annak hiánya. A kulcsrakész rendszerek alkotóelemei garantáltan együtt tudnak működni egymással, de ha komplett megoldást vásárolsz, akkor gondot jelenthet, ha olyan funkcióra van szükséged, amit az adott platform nem támogat. Ha nem kulcsrakész rendszert vásárolsz, hanem saját magad állítod össze a rendszert, akkor pedig nagyon gyorsan fogsz beleütközni abba a problémába, hogy az adott feladatra legalkalmasabb hardvereket más és más gyártóknál találod meg, amelyek ebből adódóan egymással nem akarnak szóba állni.
Ilyenkor a megoldást egy olyan ernyő rendszer jelenti, amely képes az eszközökkel külön-külön kommunikálni, így pedig a különféle rutinokat is végrehajtani. Az egyik remek opció erre a felhő alapú IFTTT, amely a Wi-Fi-s termékek kezelésében jeleskedik, de rengeteg, az interneten keresztül elérhető szolgáltatást is támogat - pl. Dropbox, Google Drive stb. Az igazán profi megoldást viszont egy saját rendszer jelenti - erre a feladatra pedig a Home Assistant az egyik legalkalmasabb jelölt. Szinte bármilyen okoskütyüvel képes szót érteni - hátránya viszont, hogy nem kezdőknek készült. Ráadásul szükség van valamilyen hardverre is hozzá, ami lehet Raspberry Pi, NAS, vékony kliens vagy akár valamilyen régi levetett PC is.
