Az OLED-kijelzők élettartama elméletileg nem gyengébb egy LCD-kijelzőhöz képest, a gyakorlatban azonban a helyzet nem ennyire egyszerű: az OLED-ek esetében ugyanis a tartósság függ attól is, hogy az adott dióda milyen színű fényt bocsát ki magából. A szórás jellemzően nem túl nagy, azonban a kék színű OLED-ek élettartalma nagyon kilóg a sorból, jóval rövidebb zöld, vörös vagy fehér fényű társaihoz képest. A probléma nagyságát jól mutatja, hogy noha a Samsung nagyon korán, már a 2000-es évek elején bemutatta saját OLED-paneljét, a vállalat egészen 2022-ig nem volt szereplője az OLED-tévék piacának - mégpedig azért nem, mert nem tudott megfelelő minőségű panelt gyártani a kék pixelek alacsony élettartama miatt.
Nem a véletlen műve, hogy az LG Display sem a konvencionális RGB kiosztást használja az OLED-paneleknél, hanem egy extra, fehér képpont segítségével növeli a fényerőt, más gyártók pedig a kék pixel méretével (annak növelésével) trükköznek az élettartam növelése érdekében.
Érdekesség, hogy nemcsak az OLED problémás a kék színű pixelek szempontjából; a QLED következő generációja, amelyet szintén a Samsung fejleszt, részben szintén azért késik, mert a kék képpontokkal egyelőre nem sikerült dűlőre jutnia a vállalatnak.
A Cambridge-i Egyetem kutatói azonban végre megoldást találhattak a problémára; sikerült olyan szerves fénykibocsátó diódát előállítaniuk, amely rövid hullámhosszú kék fényt ad. A kutatók nagyobb stabilitást és hatékonyabb működést ígérnek, amely az egyszerűbb, mátrix nélküli felépítéssel párosítva elméletben hosszabb élettartamot tesz lehetővé. Megoldásuk alapját az jelenti, hogy az OLED fénykibocsátásért felelős részét alkilén tokba zárják, amelynek segítségével a nemkívánatos energiaátvitel mátrix nélkül is hatékonyan csökkenthető. Az csak hab a tortán, hogy a sokkal rövidebb (80 helyett 14-15 nm) hullámhossz egyben azt is jelenti, hogy a kék fény tisztább, így tévékben és telefonokban jobb színhűség érhető el segítségével.
Sajnos azt is látni kell, hogy ez az új OLED egyelőre csak laboratóriumi körülmények között létezik, de a projekt során szerzett tapasztaltok remélhetőleg a nem túl távoli jövőben hasznosíthatók lesznek a sorozatgyártásba kerülő termékek esetében is. Az átfutási idő azonban jó esetben is 3-5 év körüli, a 2022-ben bemutatott PHOLED például, amely szintén a kék szín élettartamának problémája nyomán született, jövőre juthat el olyan állapotba, hogy kereskedelmi termékekben is lehet majd használni.
