Készült egy eléggé lelombozó jelentés arról, hogy hogyan alakultak a mobilpiaci eladások Európában az idei év első hónapjában. Az egész szegmens durván bezuhant, és ugyan elsőre könnyű lenne mindent arra fogni, hogy a koronavírus, és az ehhez kapcsolódó karanténhelyzet, a családi bevételek csökkenése az ok, de ha picit megkapirgáljuk a felszínt, akkor azt láthatjuk, hogy itt bizony sokkal többről van szó. A friss összesítés alapján megnézzük, kik buktak és kik törtek fel a gyengülő körülmények közepette, és arra is kitérünk, mit jelezhet ez a trend.
Az alábbi számok semmiképp sem reménykeltőek, márpedig azért, mert a legtöbb európai országban az igazán komoly korlátozásokra, valamint a járvány miatti elbocsátásokra, munkahelyek és vállalkozások ideiglenes vagy teljes megszűnésére csak március közepe környékétől került sor, tehát ez nem ad magyarázatot az első két és fél hónap gyengélkedésére.
Nyertesek és vesztesek a recesszió árnyékában
Az eggyel korábbi negyedévnél 29 százalékkal teljesített rosszabbul a január elsejétől március végéig tartó időszak, bár persze itt mindig rosszabb az eredmény, hiszen a karácsony előtti bevásárlási őrülethez képest az év eleje mindig csendesebben telik a kereskedelemben. Viszont a 2019-es első negyedévhez képest is van 7 százalékos visszaesés, ami elsőre nem hangzik annyira vészesnek, ám már jó pár éve ezt megközelítő botlásra sem volt példa. Egyébként főleg Nyugat-Európa okozta a romló számokat, itt 9 százalék volt a visszaesés mértéke, míg a keleti országokban ez csak 5 százalék.
Ezeket az adatokat a Counterpoint elemzőcég közölte, és természetesen "toplistákat" is mutattak. Eszerint az európai eladásokat a Samsung vezette, bár 29 százalékos részesedésük két százalékkal rosszabb az egy évvel korábbinál. Egy százalékot azonban feljött a 22 százalékkal második helyen álló Apple. A legnagyobbat viszont egyértelműen a Huawei bukta: A Honor almárkát is beleértve 23 százalékról 16-ra estek vissza (és ezzel másodikról harmadik helyre). Ezt egyértelműen a kényszerből Google ökoszisztéma nélkül kínált készülékek miatt szenvedte el a kínai gyártó, bármennyire is próbálkoznak saját rendszerük, a HMS népszerűsítésével, sokaknak hiányzik a Chrome, a Gmail, a Google Maps és egyéb, Androidon megszokott alkalmazások.
A másik irányban azonban kifejezetten látványos egy másik kínai gyártó teljesítménye: a Xiaomi a 2019 első negyedévében villantott 4 százaléka helyett már 11 százalékot harapott ki az európai mobiltortából - ez nagy részben egyébként pont a Huawei zuhanásának köszönhető, legalábbis valószínűsíthető, hogy a vásárlók egy része a szintén jó minőségű és jó árú készülékeket már tőlük vette a Huawei helyett, mert itt megtalálták a megszokott appokat és a korlátozás nélküli Play Store kínálatot. Hasonló okból erősödött, bár persze jóval kisebb mértékben (1-ről 3 százalékra) az Oppo is.
A teljes kontinensre vonatkozó visszaeséseknek tehát csak részben oka a koronavírus - ez mondjuk látszik például Olaszország -21 százalékos eredményén, náluk ugyanis már korábban támadott a járvány. A legkevésbé viszont Oroszországban érződött bármiféle recesszió, itt mindössze 1 százalékkal adtak el kevesebb mobilt a vizsgált időszakban 2019 első negyedévénél.
Most jön csak a feketeleves
Várhatóan az áprilistól június végéig tartó második negyedév még csúnyább képet fest majd, hiszen itt már bezártak a boltok a legtöbb országban, a vásárlók legtöbbje pedig kényszerűen otthon maradt, ráadásul sokaknak az anyagi helyzete is komolyan megrendült, tehát azzal törődtek, hogy hó végén legyen elég pénzük az alapvető költségekre, nem pedig azzal, milyen új telefont vásároljanak.
De pont az első negyedéves számok erősítik azt az elképzelést, hogy a járványhelyzet (vagy legalábbis az első hullám) elmúltával sem lesz túlzottan erős visszarendeződés. Egyes elemzők szerint ennek az is az oka, hogy a gyártók túlzottan elszálltak az árakkal, és nem csak a csúcskategóriás készülékek kerülnek már a sokaknál határon felülre csúszó, 300-500 ezer forintba, de a folyamat az összes többi árkategóriában is felsrófolta az árakat.
A vásárlóközönség nevéből pedig lassan elkezdett fakulni a vásárló- előtag, ugyanis rájöttek arra is, hogy a túlzottan drága új készülékek helyett még simán elbírja a feladatok nagyját a 2-3 éve vásárolt, meglévő mobil is. A frissülő és újonnan megjelenő appokat ugyanis simán futtatják még ezek a modellek, a néhány újabb hardveres funkció pedig a legtöbbször kimerül az egyre szaporodó hátlapi kamerákban, amik még mindig nem csinálnak tükörreflexes profi kamerát a mobilokból, az elkapott fényképekre pedig tökéletesen elegendő az 1-2 lencsés meglévő készülék is. Az 5G pedig egyelőre nem egy olyan szinten szexi hívószó, hogy tömegek rohannának emiatt új mobilért, hiszen a legtöbb országban még csak nagyon limitált területeken érhető el bármilyen 5G hálózat.
Hogy mi húzhatja ki a mobilpiacot a csávából? Az persze nem árt ehhez sem, hogy teljesen véget érjen, vagy legalábbis kezelhetővé váljon a koronavírus, de több egyéb területen is változásra van szükség. Egyrészt esélyesen most már kénytelenek belátni a gyártók, hogy engedniük kell a mesterségesen felsrófolt árakból, máskülönben rajtuk ragad minden. Másrészt pedig a meglévő funkciók óvatos reszelgetésén és egy-egy újabb kameraszenzor hozzáadásán kívül ideje valami érezhetően fontos területen előrelépni technológiai szinten ahhoz, hogy az elavuló készülékek kényszerű cseréjén kívül újra igazi keresleti piacot generálhassanak.
