Elon Musk még 2013-ban hozott nyilvánosságra egy ígéretes tanulmányt egy szárazföldi tömegközlekedési technológiáról, amelynek segítségével akár több mint 1200 km/h-s sebességgel is utazhatnánk a nagyvárosok között. Az úgynevezett "alpha paperben" vázolt koncepció lényege, hogy az utasokat szállító kapszulák egy légritkított vákuumcsőben haladnának, villanymotoros meghajtással.
Az ötletre több szereplő is ráharapott, a legígéretesebb közülük a 2014-ben alapított Hyperloop One, amely később a milliárdos Richard Branson érdekeltségébe került. Habár a vállalat 2020-ban már emberes kísérletet is végzett a nevadai tesztpályáján, a koncepció mégsem bizonyult megvalósíthatónak, így most bezárja kapuit.
A The Verge beszámolója alapján a Hyperloop One hivatalosan az év végével szünteti meg a tevékenységét, bezárva az összes irodáját és eladva a tulajdonában lévő eszközeit. A cég szellemi tulajdonai a jelenlegi többségi tulajdonoshoz, a dubaji kikötőüzemeltető DP Worldhöz kerülnek. Az eladásra váró vagyontárgyak között a sivatagi tesztpálya is ott van, amelyen egyébként csupán 100 km/h-s sebességet sikerült elérni.
A kritikusok úgy vélik, hogy a hiperhurkok ugyan technológiailag kivitelezhetők lehetnek, de még évekig kellene kutatni a területet, hogy rentábilis módon jöhessen szóba egy ilyen közlekedési hálózat kiépítése. A Hyperloop One csődjével nem marad olyan startup a piacon, amely saját infrastruktúrával rendelkezik, időközben ugyanis az Elon Musk által létrehozott kaliforniai tesztalagút is beszüntette a működését.
