Vitán felül a LinkedIn az egyik legkülönlegesebb közösségimédia-felület, hiszen a platform és az egész online szolgáltatás egyetlen specifikus, markáns csapásvonal mentén jött létre: össze akarta kötni a cégeket, a munkahelyeket és magukat a munkavállalókat. Nem véletlen, hogy legnagyobb bevételét a profilok információinak értékesítése jelenti, amelyek kulcsfontosságúak a különböző fejvadászcégek számára; rengeteg potenciális pozíció betöltésére találnak friss munkaerőt az erre specializálódott cégek a LinkedInen keresztül. Más közösségi oldalakkal ellentétben a LinkedInen minden az álláskeresésről és a kapcsolatépítésről szól, a felhasználók profiljának legfontosabb részét is saját önéletrajzuk jelenti. Ezzel a lehetőséggel pedig nagyon sokan élnek is, nap mint nap. Ausztráliában nagyjából 12 millió szakember dolgozik, közülük pedig 11 millióan fent is vannak a LinkedInen, ami egészen elképesztő arány.
Döcögős kezdetek
2021 szeptemberére már több mint 774 millió felhasználóval büszkélkedhetett a LinkedIn, amely immár 200-nál is több országban érhető el világszerte. Az ideáig vezető út azonban meglehetősen hosszú volt, hiszen a platform 18 éve létezik, egészen pontosan 2003. május 5-én indult útnak. A céget Reid Hoffman alapította egy, a PayPal és a Socialnet.com kötelékéből kivált csapattal. 2004 augusztusára már egymillió felhasználója volt, de ez egyelőre még egyáltalán nem jelentette azt, hogy profitábilissá vált volna a vállalkozás. Erre egészen 2006 márciusáig várni kellett.
Innentől fogva viszont felpörögtek az események, egyre többen fedezték fel maguknak alternatív közösségi felületként a LinkedInt.
2007 áprilisában már 10 millióan használták a platformot, a következő év februárjában pedig megérkezett a mobiltelefonos változat is, ami tovább növelte népszerűségét.
Az elkövetkező években megindult a komolyabb céges terjeszkedés, irodát nyitottak többek között Mumbaiban és Sydney-ben is. 2010 októberében a Silicon Valley Insider top 100 legértékesebb startupcégét felvonultató listáján az előkelő 10. helyezést érték el.
A következő év januárjában hatalmas lépés következett a LinkedIn életében, ugyanis célba vették a New York Stock Exchange-et, vagyis a New York-i tőzsdét. Az első kereskedési napon a cég részvényei 171 százalékig szárnyaltak. A folyamatos gyarapodáshoz persze kellő térre is szükség volt, így 2014-ben beköltöztek egy 26 emeletes épületbe San Francisco SoMa negyedében. Azért volt nélkülözhetetlen egy ekkora toronyház, mert egyetlen fedél alatt akarták összevonni a saleses és a marketinges csapat, valamint a teljes kutatás-fejlesztés állományát, az összesített San Francisco-i gárda pedig 1250 embert számlált.
A Microsoft kopogtat az ajtón
2016. június 13-án a Microsoft bejelentette, hogy felvásárolja a LinkedInt részvényenként 196 dolláros áron, ami azt jelentette, hogy összesen 26,2 milliárd dollárt fizettek ki a közösségi platformért. Ez mindaddig a Microsoft történetének legnagyobb felvásárlása volt, amíg a napokban le nem csaptak az Activision Blizzardra 68,7 milliárdért. Csak összehasonlításképpen: a redmondiak a Skype Technologiesért 19,7 milliárd, a ZeniMax Mediáért 8,1 milliárd, a GitHubért pedig 7,5 milliárd dollárt fizettek. Még a Nokia mobiltelefonos részlege is csak 7,2 milliárdba került nekik.
A felvásárlási lista bronzérmesének üzletét egyébként csak tavaly ütötte le a Microsoft, 19,7 milliárd dollárért vették meg 2021 áprilisában a Nuance Communicationst, de az akvizíció véglegesítése még jelenleg is zajlik. Ezekből a számokból viszont világosan látszik, milyen hihetetlen pénzt adtak hat évvel ezelőtt a LinkedInért - annyit, hogy még hitelfelvételre is szükség volt a számla rendezéséhez.
Nem csak a felvásárlás hírétől volt azonban hangos a sajtó 2016-ban a LinkedIn kapcsán.
Ebben az évben jelentették be ugyanis az orosz hatóságok, hogy blokkolják az országban a platformot.
Egy 2015-ben hozott orosz rendelkezés szerint csak olyan közösségimédia-rendszerek működhetnek, amelyek az orosz állampolgárok személyes adatait Oroszországban található szervereken tárolják. Ennek az előírásnak viszont a LinkedIn nem tett eleget.
A Microsoft-féle felvásárlás 2017. január 19-én zárult le teljesen. Nem sokkal ezután már megújult felülettel várta a felhasználókat az oldal. A népszerűtlen funkciókat teljesen kukázták, a böngészős verziót pedig a mobiltelefonos változathoz igazították - mindez a felhasználói visszajelzések alapján történt. Tény, hogy valóban sokkal könnyebben kezelhetővé, felhasználóbarátabbá vált ekkor az oldal.
Sok más nagyvállalathoz hasonlóan a LinkedIn is megsínylette a pandémiát. 2020-ban mintegy 960 munkatárstól kellett a cégnek megválnia, ez a teljes munkaerő nagyjából 6%-át jelenti. 2021-ben sem kerülte el azonban a baj a platformot. Idén áprilisban a CyberNews robbantotta a hírt, miszerint kiszivárgott nem kevesebb mint 500 millió felhasználó személyes fiókja és így az adataik is. Egy gyors vizsgálat után az illetékesek annyit közöltek, hogy a kikerült adatok valójában több weblaptól és cégtől származnak, a LinkedIntől pedig privát felhasználói információkat nem, csak eleve publikusra állított adatokat szereztek meg.
Idén júliusban ismét hasonló hírek érkeztek, ekkor már 700 millió felhasználó személyes adatairól esett szó. Az esetet nem igazán lehet hagyományos hackertámadásnak tekinteni, mivel valójában egy úgynevezett adatkaparásról volt szó, tehát nyilvánosan elérhető információkat gyűjtött az elkövető egy adatbázisba, habár valószínűleg egy olyan API segítségével, amit nem éppen ilyesmire találtak ki. Októberben aztán a Microsoft teljesen kivonta a LinkedInt a kínai piacról. Ekkora hátraarcot egyetlen techcég sem mutatott Kínának az utóbbi években.
Ezen kívül is számos érdekes cikk vár még rád, ha megveszed a 2021/12-es PC World magazint, ráadásul remek teljes verziós programokat és értékes PC-játékot kapsz ajándékba, ha így teszel.
