Egy ideje már pletykálták, a CES-en pedig bizonyosságot is kaptunk arról, hogy a Samsung - sutba dobva minden korábbi kommunikációját - ismét felszállt az OLED-vonatra. De nem is a Samsungról lenne szó, ha ne lenne pár csavar a történetben. OLED helyett QD-OLED; íme minden, amit az újdonságról tudni érdemes.
Egy kis történelem
Kezdjük egy kis gyorstalpalóval, hiszen némi háttérinformáció nem árt, ha minden apró részletet szeretnénk a helyére tenni. Az OLED sokak szerint relatív új technológia, ez azonban nem igaz, maga a Samsung már 2004-ben mutogatott prototípusokat. Már akkor nagy volt az egyetértés arra vonatkozóan, hogy ez a technológia lesz az, amely forradalmasítja a tévés piacot - csak arra nem számított senki, hogy a forradalomra még bő tíz évet kell várni.
A 2010-es évek elején még mindig plazma vs. LCD vonalon zajlott a küzdelem, egészen addig, amíg a Panasonic - utolsó mohikánként - 2013-ban úgy nem döntött, hogy teljesen leállítja a plazmatévék gyártását. Az események innentől gyorsultak fel igazán, az LG Display és a Samsung Display tényleg gőzerővel dolgozott azon, hogy a plazma és LCD-tévék előnyeit papíron (de csak papíron) hátrány nélkül egyesítő OLED-et piacképes állapotba hozza. Az LG Displaynek két év alatt ez sikerült is, úgy hogy közben az ősi rivális Samsung zsákutcába jutott a fejlesztésekkel. Olyannyira, hogy a vezetés 2015-ben az OLED-tévé projekt leállítása mellett döntött.
Az LG élt a kínálkozó lehetőséggel; a prémium termékek piacából egyre nagyobb és nagyobb szeletet hasított ki magának. Ráadásul minden más gyártó (Panasonic, Sony, Philips, stb.), amely OLED-tévét dobott piacra, szintén LG-panelt használt. Gyorsan egyértelművé vált a Samsung számára, hogy az OLED-del szemben nem nyerheti meg a háborút, ezért került fókuszba a QLED technológia.
Rossz nyelvek szerint a név marketing célokat szolgál (írásmódban nagyon hasonlít az OLED és a QLED kifejezés egymásra) - a Quantum Dot technológiában azonban tényleg volt potenciál. Csak nem sikerült kihasználni.
A Samsung ugyanis első körben csak a tisztább színek és a nagyobb fényerő miatt használta ezt a technológiát.
A színfalak mögött persze mindvégig zajlott a következő generáció fejlesztése is, amely az OLED-hez hasonlóan saját fény előállítására lett volna képes. De ez a fejlesztés sem jött össze, mert a Samsung - minden korábbi, az OLED-et a QLED-hez képest alsóbbrendűnek beállító kommunikációja ellenére - 2021 végétől-2022 elejétől ismét az OLED-technológiában látta a jövőt. A vállalat által kifejlesztett megoldás a QD-OLED nevet kapta, annyi csavar pedig van a történetben, hogy az LG Display évek óta piacon lévő paneljeihez képest valamelyest eltérő megoldásról van szó.
OLED vs. LCD: csak az alapok
Az OLED- és az LCD-technológia közötti eltéréseket számtalan alkalommal boncolgattuk már, így hosszas, minden részletre kiterjedő magyarázat most nem lesz. Koncentráljuk a száraz tényekre: nagy vonalakban az LCD technológia olcsóbb, kevesebbet fogyaszt és nagyobb fényerőt nyújt, de cserébe a mozgásmegjelenítés, a fekete és a kontraszt nem az igazi. Ezzel szemben az OLED-tévék tökéletes fekete, mozgásmegjelenítés és betekintési szögek mellett nyújtanak bőven elegendő fényerőt (akár még HDR-hez is) úgy, hogy cserébe többet fogyasztanak, drágábbak és valamivel rövidebb az élettartamuk.
Az LCD-tévék csupa olyan előnnyel bírnak tehát, amely a prémium kategóriában nem igazán fontos - az OLED erősségei ezzel szemben a képminőséget jelentősen befolyásolják, pozitív irányba. (Nem véletlen tehát, hogy az OLED folyamatosan tudja növelni piaci részesedését!)
Az OLED-tévék és LCD-tévék működése között az alapvető különbség az, hogy az LCD-tévék esetében a fényt háttérvilágítás adja, míg egy OLED-panelnél minden egyes képpont saját fényt állít elő. Egy LCD-tévében ráadásul nemcsak a háttérvilágítás plusz alkatrész, hanem az a diffúzor is, amely a fény egyenletes elosztását hivatott biztosítani.
És persze ott van maga az LC (folyadékkristály) is, amelynek feladata a pixelek fényerősségének szabályozása. És amely az LCD-tévék hiányosságainak fő forrása. A folyadékkristályok ugyanis lomhák (ez gyenge válaszidőhöz, elmosott mozgásmegjelenéshez vezet), valamint a fényt sem tudják tökéletesen zárni (tehát gyenge feketét és kontrasztarány kapunk). Persze léteznek megoldások, amivel ezeket a gyengeségeket lehet kozmetikázni - eltüntetni viszont nem, így az OLED előnye behozhatatlan. És hiába állított mást a Samsung, az általa készített QLED tévék is LCD-tévék, amelyek a technológiából adódó gyengeségekkel ugyanúgy nem tudtak (tudnak) mit kezdeni, mint a "sima" LCD-k.
Alapesetben egy LCD-tévénél a háttérvilágítás fehér fényt ad, amelyből színszűrő (vagy QLED tévé esetén kvantumpontok) segítségével készül a színes kép.
Ezzel szemben egy OLED-panelnél a képpontok eleve piros, zöld illetve kék színt állítanak elő - de van egy kis probléma. Mégpedig az, hogy a különböző színű OLED pixelek eltérő sebességgel öregszenek, vagyis eltérő mértékben csökken a fényerősségük is a használat során. Ez hosszú távon azzal jár, hogy a színek torzulhatnak, valamint beégés is lehetséges. A Samsungnak annak idején pont abba tört bele a bicskája, hogy ezt a problémát nem sikerült megnyugtató módon rendezni.
Az LG Display viszont frappáns megoldást talált ki: az általa gyártott WRGB OLED panelek fehér fényt állítanak elő, amelyből szintén színszűrő segítségével készül a színes kép. Az LG kezdetben vörös, zöld és kék pixeleket használt, újabban pedig kék és sárga fényű OLED pixelekkel állítja elő a fehér színű fényt.
És akkor mi ez a QD-OLED?
Színre lép: a Samsung. Miután tisztál látszott, hogy a prémium szegmensben az LG viszi a prímet, a Samsungnak lépnie kellett; és az a döntés született, hogy ismét jöhetnek az OLED-ek. Az OLED-tévékbe vetett bizalom erős hátraarc, ha az elmúlt évek kommunikációjából indulunk ki, de még mindig jobb, mint ülni csendben és nézni, ahogy egyre kisebbek a számok. A Samsung lépése tehát nemcsak logikus, hanem egyenesen szükséges is volt, és egy csavar révén a minimális esély még arra is megvan, hogy a vállalat lépéselőnybe kerüljön. Szinte biztos, hogy nem fog - de erről később.
QD-OLED. A különbség csak két betű az OLED-hez képest. Nem tűnik soknak, de tény, hogy a Samsung mégis rátapintott valamire. A vállalat által gyártott panelek ugyanis a kvantumpont (Quantum Dot, vagyis innen a QD) és az OLED-technológiákat ötvözik, az előnyök egyesítésével, a hátrányok kiküszöbölésével.
A Samsung QD-OLED-paneljében kék színű OLED-ek teljesítenek szolgálatot, a vörös és zöld alpixeleket pedig kvantumpont réteg biztosítja. (A kvantumpontok olyan, 1-10 nm átmérőjű nanokristályok, amelyeknél a méret határozza meg, hogy milyen hullámhosszú, azaz milyen színű fényt bocsátanak ki, ha megvilágítják őket.) Hasonló tehát az elv, mint egy WRGB OLED esetében, de három vagy kettő helyett egykomponensű a "háttérvilágítás", és más elven működik a színszűrő is.
És a helyzet az, hogy ennek a megoldásnak hátránya tényleg nincs; előnyök viszont annál inkább akadnak. Mivel az összes alpixel azonos színű, az eltérő mértékű elhasználódástól nem kell tartani. A kvantumpont pedig egy klasszikus, a WRGB OLED-eknél használt RGB-szűrőhöz képest pontosabb, tisztább színeket ad. Ráadásul jobb a fényáteresztő képessége is. Nagyobb színtér-lefedettségre valamint W, azaz fehér alpixel nélkül is nagyobb fényerőre számíthatunk tehát.
Az első tesztek alapján 1000 nit feletti értékről beszélünk, ami az LG Display paneljeihez képest 10-20 százaléknyi pluszt jelent. A színekhez visszakanyarodva azt is érdemes még megjegyezni, hogy a kvantumpontok segítségével nemcsak a színtér-lefedettség lesz jobb, hanem a színek pontossága és teltsége is - főleg a világos árnyalatok esetében. Ha minden eddig elhangzott információt egy kalap alá veszünk, akkor az látszik, hogy a Samsung - papíron legalábbis - elkészítette eddigi legjobb paneljét. Túl szép, hogy igaz legyen? Nem az, de nézzünk be egy kicsit a színfalak mögé is!
Végre tényleg lesz olcsó OLED?
Noha egyelőre nincs még kereskedelmi forgalomban olyan tévé, amely QD-OLED-panelt használna, a várakozások alapján a technológiával, a képminőséggel nem lesz gond, a panel az eddigi etalonnak tartott LG Display panelekhez képest is jobb lesz. Ez alapján a Samsung akár még lépéselőnybe is kerülhetne a piacon, de szinte biztos, hogy nem fog. Mégpedig azért, mert borítékolható, hogy a kvantumpont és az OLED házasítását az LG Display is meg fogja lépni - tippünk szerint már jövőre. Egy év pedig nem nagy előny.
Persze a mostani erősorrend módosul, OLED - QLED - LCD-ről QD-OLED - OLED - QLED - LCD-re. A Samsungnak viszont nem lesz esélye (ideje) letarolni a piacot, már csak azért sem, mert 2022-ben csak 500 ezer QD-OLED-tévé eladásával számol a vállalat, ráadásul egy, a Samsungnak új technológiáról van szó, ami a gyártási költségeken is meg fog látszani. Valószínűleg a Sony számára értékesített panelekkel együtt sem fog 2022-ben 1 milliónál több QD-OLED-panel készülni, míg az LG Display tavaly 20 millió panelt értékesített. (Érdekes adalék, hogy a tömeggyártás kezdete óta a tavalyi lesz az első olyan év, amikor az OLED-panelek gyártása profitot termel! A Samsung részéről tehát az óvatosság, a fokozatosság nagyon is indokolt.)
Az LCD-tévék alkonya
500 ezer panel tényleg nem sok, a Samsung viszont tényleg komolyan gondolja az OLED-et; iparági források alapján még az LG Display-jel is sikerült megegyezni, 1,5 millió WRGB OLED-panel szállításáról, a teljesítés pedig áprilisban indulhat.
Ebből arra következtethetünk, hogy a Samsung nemcsak a prémium, hanem a felső kategóriában is egyre inkább az OLED-re támaszkodna.
Noha a hivatalos kommunikáció szerint a QLED továbbra is fontos része a vállalat stratégiájának, ha figyelembe vesszük, hogy a Samsung Display és az LG Display is az LCD-panelek gyártásának leállításáról, és az OLED felfuttatásáról döntött (elvileg 2022-ben, de ez még kitolódhat az aktuális kereslet függvényében), akkor körvonalazódik, hogy pár éven belül a középkategóriában is az OLED lehet az uralkodó technológia.
A QD-OLED-paneleket egyébként nemcsak a Samsung, hanem a Sony is fogja használni - 2022-ben így a vállalat a Samsung mellett a másik olyan gyártó lehet, amely Samsung és LG paneleket is használ. Jövőre viszont mindenképpen tisztul majd a kép - nemcsak az fog kiderülni, hogy a Samsung panelje a gyakorlatban is jól teljesít-e, hanem az is, hogy az LG Displaynek milyen válasza lesz a QD-OLED-re.
A Samsung a QD-OLED-panelekkel belenyúlt valamibe, ami a piac egészét előre mozdíthatja. A vállalat számára optimális esetben a prémium szegmensben újra növekedésnek indulnak majd az eladások, mi felhasználók pedig dörzsölhetjük a tenyerünket, mert pár éven belül tényleg eljuthatunk oda, hogy tévé vásárlásakor az OLED nemcsak minőség, hanem ár/érték alapján is életképes választás lesz.
