A pandémia alatt hozzászoktunk, hogy mozizni otthon is lehet a televízió előtt, de hamar eszünkbe juttatták a blockbusterek, hogy bármennyire is értékes a kényelem, hasznos a zajongó nézők hiánya vagy éppen olcsóbb a havi streaming-előfizetés, a nagy vászon egészen más élményt kínál, az ország legnagyobbja pedig egy teljesen másik szintet jelent nappalink kis képernyőjéhez képest.
A Top Gun: Maverick hosszúra nyúlt mozis pályafutása és a felújított Avatar kiugró sikere is hűen tükrözi, hogy szomjazzuk a nagybetűs moziérzést, az pedig szintén jelzésértékű, hogy az IMAX műsorából sokáig kirobbanthatatlan volt Tom Cruise filmje.
Itt a méret a lényeg
Az IMAX Corporation által kifejlesztett IMAX filmformátum (a maximális képhatás, vagyis az Image Maximum rövidítése) lényege ugyanis az, hogy a nagy felbontású kamerákkal rögzített felvételeket egy speciális vásznon, magas képaránnyal (1.43:1 vagy 1.90:1) élhetjük át egy erre a célra kifejlesztett teremben, egy azt kiszolgáló hangrendszer támogatásával. Az IMAX szabvány 70 mm-es filmet használ, ami vízszintesen fut át a vetítőgépen, ennek a technikának köszönhetően pedig közel tízszer akkora területet láthatunk a leforgatott alapanyagból, mint az átlagos moziknál használt 35 mm-es változat esetében.
Ezt erősítik fel egy olyan módon kialakított nézőtérrel, amely a standardhoz képest meredekebben emelkedő sorokkal és föléjük magasodó vászonnal rendelkezik, így nagyobb, magasabb és szélesebb vizuális élményben lehet részünk.
Míg a hagyományos mozitermek vízszintes látóterünk nagyjából 54 százalékát képesek kihasználni, addig az IMAX-ben akár 70 százalék is elérhető. Hogy mennyire, azt a budapesti Cinema City Arénában található IMAX-terem vásznának mérete példázza, amely 18 méter magas, és 24 méter széles, ráadásul ezüstborítású, és nagymértékben fényvisszaverő darab, aminek köszönhetően sokkal világosabb képet és meggyőzőbb 3D-hatást is kínál. Az IMAX 3D technológia esetében egyszerre két projektorról vetítenek két különálló képet, ami fényesebb, élesebb és tisztább 3D-s látványt eredményez. Mindezek elengedhetetlen kísérője a fejlett hangrendszer, amelyet a Cinema City szerint lézeres beállítással tesznek olyan pontossá, hogy a terem bármelyik pontjáról hallhassuk az effektusokat, a hangszórók pedig egy átlagos, mozikban használt berendezés hangtartományának körülbelül tízszeresét képesek produkálni.
Csapó!
Addig azonban el is kellett jutni, hogy átadhassuk magunkat a 70 mm-es filmeknek. Kevés IMAX-kamera állt rendelkezésre, és azokat sem engedhette meg magának minden produkció, a filmeseknek a Phantom 65 vagy az ARRI Alexa digitális kamerákat kellett használniuk a 2020-as évek elejéig, ha részben vagy teljesen IMAX formátumban szerettek volna forgatni. A teljes egészében ilyen formában rögzített anyagok azonban kimerültek a rövidebb dokumentumfilmekben: az első az 1970-es Tiger Child volt, amivel az osakai világkiállításon reklámozták a technológiát, majd 1986-ban már az első, teljesen színes IMAX 3D film is elkészült (Transitions), amit 1992-ben az első IMAX HD film (Momentum) követett.
A részben IMAX-kamerákkal forgatott alkotások között már jóval több ismerős név szerepel, hiszen a blockbusterek esetében előszeretettel éltek vele, hogy egy-egy látványosabb jelenetnek így adnak hangsúlyt, például A sötét lovag (2008), a Mission: Impossible - Szellem protokoll (2011), a Dunkirk (2017) vagy éppen a Nincs idő meghalni (2021) esetében. Az áthidaló megoldást a DMR-nek (Digital Media Remastering) nevezett technológia jelentette, amellyel a hagyományos filmeket különböző számítógépes eljárásokkal 70 mm-es formátumra konvertálják.
2020-ban azonban elindult az úgynevezett "Filmed in IMAX" program, amelynek köszönhetően bővült a tanúsítvánnyal rendelkező kamerák köre, és ezáltal a stábok számára könnyebbé vált az IMAX-mozik igényeinek megfelelő filmek készítése. A bevont kamerák között helyet kapott az Arri Alexa LF (4K), az Arri Alexa Mini LF (4K), az Arri Alexa 65 (6,5K), a Panavision Millennium DXL2 (8K), a Red Ranger Monstro (8K) és a Sony's Venice (6K), a filmek között pedig, amiket ezek valamelyikével készítettek, ott volt a Dűne, a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag, a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, valamint a cikk elején említett Top Gun: Maverick is.
Utóbbi kapcsán a rendező, Joseph Kosinski elmondta, hogy a stáb több mint egy évet töltött a haditengerészet erőivel, hogy a Sony Venice 6K Full Frame kamerákat a pilótafülkékben használhassák: négy a színészek felé, kettő előre nézett, emellett pedig a repülőgép külsejére is szereltek fel eszközöket. Több mint 800 órányi felvételt forgattak a filmhez, de Kosinski szerint megérte, mivel "a nézőknek érezniük kellett a hitelességet, a feszültséget, a sebességet és a gravitációs erőket, amit nem lehet elérni keverőpulttal és vizuális effektekkel".
Ha szeretnél további érdekességekről olvasni, akkor vedd meg a 2022/10-es PC World magazint, amely mellé értékes szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz.
