Minden esetben, amikor valamilyen számítástechnikai siker egyben egy másik tudományággal fonódik össze, és olyan eredményt hoz, amit eddig nem lehetett volna az adott területen elérni, fontos mérföldkőnek számít. Most épp arról cikkeznek a szakmai lapok, hogy először jutott el az embereken végzett klinikai tesztekig olyan gyógyszerkísérlet, amelyet egy teljes egészében mesterséges intelligencia tervezett. Ha ez is sikeresnek bizonyul, egy igen kellemetlen és sokakat érintő mentális zavarral küzdők kaphatnak segítséget.
A DSP-1181 jelű gyógyszert egy Oxfordban működő biotech vállalat, az Exscientia állította elő, és nem csak az számít sikernek, hogy emberek helyett MI fejlesztette ki, hanem az, hogy emiatt az átlagosan négy és fél éven át tartó folyamatot kevesebb mint egy évre tudták csökkenteni. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a módszer szélesebb körben is elterjed, sokkal gyorsabban lehet reagálni új típusú betegségek megjelenésére vagy létező járványok hirtelen mutálódására (a koronavírus-pánik közepette ez nagyjából egyértelmű előnynek tűnik).
A szóban forgó gyógyszert egyébként egy közismert mentális betegség, az obszesszív-kompulzív személyiségzavar (OCD) kezelésében használhatják. A kényszerbetegségnek is nevezett pszichiátriai rendellenesség olyan elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen. Meghatározó jelentőségű, hogy ezek a gondolatok a beteg számára is idegenek, riasztóak, fenyegetőek, a cselekedetek pedig értelmetlenek, de a szorongás csökkentése érdekében muszáj folytatnia azokat. Egyszerű meghatározása szerint a kényszerbeteg kénytelen olyasmire gondolni, amire nem akar gondolni, a feszültség oldására kénytelen olyat cselekedni, amit nem akar megtenni. A skizofréniával ellentétben a beteg tökéletesen tisztában van gondolatai és cselekedetei belső eredetével és abszurditásával, nem veszíti el a kapcsolatot a valósággal. A gyakorlatban leginkább gyógyszeres kezelés és pszichoterápia együttes alkalmazásával küzdenek ellene.
Felpörgetett fejlesztés, gyorsabban érkező gyógyszerek
Az Exscientia ügyvezetője, Andrew Hopkins professzor szerint a jelenlegi eredmények azért számítanak mérföldkőnek a gyógyszerfejlesztés terén, mert a mesterséges intelligencia az úgynevezett trial and error folyamatokat eddig nem tapasztalt sebességre növelte - ilyenkor a gyógyszer modellezésénél szinte molekulánként kell megtervezni, hogy miből áll össze a végleges készítmény, ami milliárdnyi variációt és döntési helyzetet eredményez - olyan ez, mint egy sokmilliárd darabos puzzle-t kirakni, ráadásul úgy, hogy sokkal több elem áll rendelkezésre, mint ahány elemből a végleges kép áll. Hopkins szerint az algoritmus ráadásul kiválóan alkalmazható teljesen másfajta betegségek kezelésében alkalmazott gyógyszerekre is.
Persze jó kérdés, milyen társadalmi kérdéseket vethet fel az újfajta folyamat. Egyesek azon aggódhatnak, jó ötlet-e "robotok által készített gyógyszert" bevenni. A közleményben mindenesetre leírják, hogy egy így készült gyógyszer semmilyen szinten nem különbözik attól, amit emberek fejlesztenek ki, csak épp gyorsabban jutottak el vele a tesztfázisig, de pont ezek az állat- és emberkísérletek garantálják azt, hogy a későbbiekben problémamentesen használható legyen a készítmény. Márciusban indulnak az első, emberi pácienseken végzett kísérletek, kíváncsiak leszünk az eredményekre.
