A filmipar tudományos-fantasztikus alkotásai bizony szép számmal tartalmaznak olyan elemeket, melyek a kezdeti nagyképernyős fikcióból szépen lassan valósággá váltak, ez pedig nem véletlen, a nagy stúdiók ugyanis jövőkutató csapatokkal dolgoznak azon, hogy a moziba kerülő mű a lehető legpontosabban vetítse elő, mi minden vár majd ránk, egy új korszak hajnalán.
A cikkben előszedünk nyolc olyan technológiát, amelyek a filmek elkészültekor még sci-fi jövőképnek számítottak, azóta viszont a mindennapjaink részei lettek. Végül pedig ti jöttök: írjátok meg kommentben, ti melyik filmes sci-fi ötletet, kütyüt, járművet vagy technológiát akarnátok leginkább a valóságban is!
Különvélemény (2002) - sofőr nélküli autózás
A retinaszkenneléssel történő azonosítás ma már nem számít elrugaszkodott technológiának, városainkban pedig egyre több az utcai kamera. Tom Cruise Különvéleményének automata, sofőr nélküli autói 15 évvel ezelőtt még a fantasztikum világába tartoztak, mára egy új iparág nőtt ki belőlük. A Ford máris egymilliárd dollárt fektetett be olyan járművekbe, amelyek hangutasításokat követve juttatják el utasaikat a céljukhoz. Fedélzeti számítógépeik megtervezik az utat, igyekeznek elkerülni a dugókat, mintha csak a Waze alkalmazást használnánk. A Ford 2021-re tervezi a szolgáltatás elindítását, így a sofőr nélküli autózás hamarosan mindennapjaink része lehet.
Videodrome (1983) - videómegosztók
A Videodrome felkavaró, szürreális technoutópiát mutatott be 1983-ban, amelyben a virálisan terjedő videóanyagok konkrétan megjósolták a YouTube vagy éppen a Vimeo szolgáltatásait. David Cronenberg horrorfilmjének videói kétes forrásokból származnak, és főképp az alantasabbnak bélyegzett szexuális ösztönökre építenek. A megjelenő tartalommal szemben nincsenek szabályok vagy megkötések, bárki bármit bemutathat, a szoftpornótól a durva kegyetlenkedésig, és a cenzúrázatlan tartalom természetszerűleg gyorsan terjed. A filmben ábrázolt vírusvideók képei élethűen amatőr kivitelezésben terjednek, tökéletes precizitással jósolva meg a YouTube-on ma fellelhető anyagokat.
Szárnyas fejvadász (1982) - digitális hirdetőtáblák
New York vagy Tokió lakóinak bizonyára nehéz elképzelni az életet digitális hirdetőtáblák nélkül, 1982-ben viszont ez még messze állt a realitástól. A jövő Los Angelesében játszódó Szárnyas Fejvadász látványvilágának egyik legmerészebb és legérdekesebb elemét ezek, a város minden pontján feltűnő vibráló, villódzó monstrumok alkották, amelyek kísérteties kék fénybe burkolták Ridley Scott film noirjának díszleteit. Akkoriban ez vegytiszta tudományos fantasztikumnak számított, és bár szerencsére a tésztán kívül mást is árulnak a streetfood kifőzdékben, a videotelefonálás a Skype, vagy ha úgy tetszik a Facetime képében szintén megvalósult. Ne feledjük, hogy akkoriban még sehol sem voltak a mobiltelefonok. Érdekesség, hogy videotelefon viszont már létezett, az AT&T társaság 1964-ben hozta létre, csak nem terjedt el. A Skype nagy éve 2010 lett, a Facetime-ot szintén akkor jelentették be.
A szerelem hálójában (1998) - netes párkeresés
A szerelem hálójában nem kevesebbet állított 1998-ban, mint hogy hamarosan az internetre költözik intim szféránk és szerelmi életünk. A kilencvenes évek nem volt túl bonyolult kor. A processzorgenerációk egyszerű sorozatban követték egymást, a 386-os után a 486-os jött, és ha képeket akartunk letölteni, a modemes kapcsolat pixelcsíkonként rajzolta fel őket a jó esetben SVGA felbontású kijelzőkre, vagyis elmondható, hogy A szerelem hálójában figyelmeztetése idejekorán érkezett: baj lesz még ebből. A filmben ábrázolt anonim chates szerelem és e-mail-románc ma már öreg közhely, hogy a 2016-ban az internet forgalmának 15 százalékát, tartalmának 30(!) százalékát, a keresések 15 százalékát kitevő pornóról már ne is beszéljünk. A folyamat ráadásul korántsem ért véget, jön a VR és az AR, lesz még itt nemulass!
Háborús játékok (1983) - kiberháború
Az ifjú Matthew Broderick 1983-ban mutatta meg a világnak, mit is jelentenek a hacker és kiberháború kifejezések. A film elnagyolt részletekkel dolgozik, de tartsuk fejben, hogy hét évvel a world wide web születésének hajnala előtt járunk. A nagyközönség ekkoriban még nem igazán értette a számítógépek világát (ez egyesek szerint nem is változott sokat azóta sem), így a hidegháborús fenyegetettség közepette reális veszélyként érzékelhette az 1983-as komputerrendszer által kirobbantott nukleáris háborút. Érdekesség: a főhős számítógépében öt megabyte tárterület volt, és a valóságban egy mai indexkép megjelenítése is komolyan leterhelte esetleg lefagyasztotta volna.
Dick Tracy (1990), Knight Rider (1982) - okosóra
Dick Tracy nyomozó karján már a múlt század harmincas éveiben megjelenő képregényekben okosóra ketyegett, és ugyanígy a húsz évvel ezelőtt bemutatott mozifilmben. Nem maradt le tőle sokkal a Glen Larson által megálmodott Michael Knight sem, csak neki járt mellé önvezető, mesterséges intelligenciával felruházott, a baleseteket és vészhelyzeteket automatikusan elkerülő, hangvezérléssel utasításokat fogadó autó is, KITT képében. Az eredeti Dick Tracy képregényben repültek is a járművek, és ez bizony sok mindenkinek szolgált inspirációként. Amikor az Apple CEO-ját, Tim Cookot megkérdezték az okosórákról és a rajtuk keresztül történő telefonálásról, ő a következőket mondta: "Ötéves korom óta vágyom arra, hogy ezt megtehessem, és most eljött a pillanat." Az őszinte vallomás a gyerekkori kedvenc képregénynek szólt, bár ha az eszközök langymeleg piaci fogadtatását is megvizsgáljuk, talán kijelenthető, hogy néhány gyermekkori álom jobb, ha megmarad az álmok világában.
A hálózat csapdájában (1995) - személyiséglopás
Egy ember életének lemásolása, a személyiséglopás a már emlegetett boldog kilencvenes években még csak egy disztópikus rémálom lehetett - figyeljük meg Sandra Bullock számítógépét, floppylemezeket használ. Abban az időben pusztán 18 millió amerikai otthon rendelkezett PC-vel, és ezeknek csak töredéke fért hozzá a világhálóhoz. A hálózat csapdájában mindenesetre eljátszott a gondolattal, és tessék, mi lett belőle. Ma már nem csupán a múlt havi lapszámunkban bemutatott NSA Tailored Access Operations, az Egyesült Államok elit hackercsapata, de pár rosszindulatú szkriptes kölyök is képes ilyesmire. A ma embere már nem az atomrakéták, sokkal inkább Facebook-fiókjának feltörése vagy Gmail-levelezésének napvilágra kerülése miatt szorong. Bónusznak ott a nyitójelenet, amelyben a főhősnő maga állítja össze online rendelt pizzáját, mindössze 15 évvel a hasonló szolgáltatások megjelenése előtt.
2001: Űrodüsszeia (1968) - mesterséges intelligencia
A 2001: Űrodüsszeia úttörő vállalkozás volt a fimtörténelemben. A kritikusok és a filmes szakma, valamint a mozilátogatók egyöntetűen minden idők legnagyobb hatású tudományos fantasztikus filmjének választotta, és bár mindez nem a premierrel egy időben történt, később igazi kultuszfilm lett belőle. A rendező, Stanley Kubrick több mint ötven tudóssal konzultált a forgatás előtt a valósághű élmény érdekében, így nem csoda, hogy a filmben tudományos igényességgel ábrázolták az űrrepülést és HAL9000-et, a mesterséges intelligenciával felruházott robotot, amely kísértetiesen hasonlít az Apple Sirijére, az Amazon Alexájára vagy a Samsung Bixbyjére.
A film szereplői a kezükben tartott eszközeiken nézik, olvassák a híreket, ami a ma valóságát, a tabletek és okostelefonok világát előlegezi meg. A holdon ugyan még nincsenek bázisaink, de a mesterséges intelligencia kutatása gőzerővel folyik, és vannak idevágó bizarr egybeesések. A filmben a HAL9000 számítógép gyilkolni kezd, míg egy nemrég lezárt Facebook-kísérletben két, egymással beszélgető MI hirtelen olyan nyelvet kezdett használni, amit csak ők értettek meg.
