A 2013-ban elindított, trükkösen és titokban adatgyűjtésre használt személyiségteszt app alaposan felborította a Facebook életét, hiszen hiába szigorították meg egy évvel később a közösségi oldalba "belelátó" alkalmazások jogosultságait, az így megszerzett 87 milliós felhasználói adatcsomagot az app írója addigra eladta a Cambridge Analytica nevű elemző- és marketingcégnek, amely aztán, többek között célzott hirdetésekkel manipulálta a közönséget, és így többek között az amerikai elnökválasztás eredményeit is erősen befolyásolni tudta. Az eset viszont valamiért csak idén tavasszal dagadt valódi botránnyá, pedig közben a Facebook már 2014-ben szigorított az adatkezelési szabályain. Mindenesetre most a felhasználók felé is megerősítik és egyértelműbbé teszik az adatkezeléssel kapcsolatos eszközöket, és elindult az adatokhoz bármilyen módon hozzáférő külső alkalmazások fejlesztőit érintő szigorú vizsgálat is. Viszont vizsgálják magát a Facebookot is, méghozzá az amerikai törvényhozás, egész pontosan a szenátus igazságügyi és kereskedelmi bizottsága.
A politikusok nem csak a konkrét 2013-as esetet kérték számon Zuckerbergen, de arról is sokat kérdezték a fiatal vezetőt, mennyire átlátható a Facebook szerkezete, milyen mélyen tudnak beépülni fals híreket trerjesztő szervezetek, kormányok által finanszírozott és irányított hangadók, kamufelhasználók. Szintén sok kérdés vonatkozott arra, hogy a Facebook (a jelentősen republikánus többségű szenátus szerint legalábbis) előszeretettel törölgetett és cenzúrázott republikánus kötődésű oldalakat, míg a demokratákkal látványosan elnézőbbek voltak.
Részleges beismerés
Zuckerberg többször hangsúlyozta, hogy valóban követtek el hibákat a Cambridge Analytica nevével fémjelzett adatkezelési ügyben, de azóta mindent megtesznek az ilyen jellegű hibák kijavításáért. Újra elmondta, hogy rögtön, ahogy annak idején tudomásukra jutott a visszaélés, kitiltották a kutakodó alkalmazást fejlesztő Alexander Kogant, valamint az adatokat megvásárolva a felhasználókat manipuláló Cambridge Analyticát és annak egyéb mutációit.
Emellett viszont kiállt amellett, hogy a Facebook önmagában csak egy olyan keretrendszer, amely attól lesz "valamilyen", hogy mire használják a regisztráltak: milyen tartalmakat, fotókat, videókat osztanak meg, mennyire engedik be az ismerőseiket és az ismeretleneket a magánéletükbe. Természetesen ettől még kiemelten fontosnak tartják, hogy folyamatosan dolgozzanak az adatok védelmén.
Furcsa keresztkérdések
Zuckerberg nyitóbeszéde után órákon át tartó kérdezz-felelek kezdődött, ahol a szenátorok egyenként igyekeztek megizzasztani Zuckerberget. A kérdések egy része egyértelmű témákat feszegetett a felhasználói feltételek egyes pontjaival kapcsolatban.
Rákérdeztek például arra, hogyan védheti meg a felhasználók adatait a Facebook, ha ezeket kiadja a hirdetőknek abból a célból, hogy azok aztán a nekik legfontosabb célközönségre fókuszálhassanak. A fiatal vezető egyértelművé tette, hogy a hirdetők nem kapják meg az adatokat, ez pont fordítva működik: ők csupán meghatározzák a célközönség paramétereit, de a szűrést és targetálást már a Facebook belső algoritmusa végzi, így a felhasználói adatok nem kerülnek a hirdetőkgöz.
Egy másik szenátor belekötött abba, hogy miért nevezi magát nyílt szolgáltatásnak a Facebook, ha maga Zuckerberg is többször hangoztatta, hogy a felhasználóknak folyamatosan szabályozniuk kell azt, milyen közönségnek szánják a bejegyzéseiket, a megosztott tartalmaikat és személyes adataikat. A válaszban Zuckerberg kifejtette, hogy pontosan ez a nyitottság lényege: a felhasználókra bízzák azt, kivel osztják meg a különféle tevékenységeiket. Ahogy a kérdést feltevő szenátor is megválogatja, kinek küld el közvetlenül egy családi fotót, és egy sokkal szélesebb körnek tesz elérhetővé egy képet, amely valamilyen munkahelyi tevékenységét ábrázolja, a Facebookon kívül is mindenki folyamatosan szabályozza az általa elmondottak célközönségét.
Szintén érdekes volt az, amikor az egyik szenátor Zuckerberg korábbi szavait idézte: eszerint a Facebook célja, hogy mindenkit összekössön, és hogy ezt a kapcsolati hálót az emberek jó dolgokra használják. Ha ez így van - kérdezte a politikus -, ez azt jelenti, hogy a Facebook mégsem pártatlan, hanem valamilyen mérce szerint mégiscsak eldönti, mi a jó és mi a rossz? Erre Zuckerberg sem tudott mit felelni azon kívül, mint hogy a józan észre és lelkiismeretre hagyatkoznak, mint mindenki más, aki olyan szolgáltatást kezel, amelyben emberek véleményt nyilváníthatnak. Sokáig igyekeztek meghatározni a gyűlöletbeszéd fogalmát is, tehát azt, hogy mi számít olyan tartalomnak, amit erre hivatkozva töröl vagy korlátoz a Facebook. Ezt is nehéz volt egyértelműen megfogalmazni, sem a kérdezőnek, sem a válaszadónak nem sikerült igazán.
Jöttek olyan összeesküvés-elmélet szintű kérdések is, miszerint igaz-e, hogy a Facebook lehallgatja a felhasználók telefonjait. Zuckerberg elmondta, hogy ez egy elég régóta keringő elmélet, melyben azt pedzegetik, hogy a hirdetések személyre szabásának pontosításáért a Facebook figyeli, mi hangzik el a mobilok mikrofonjai előtt, de ebből semmi nem igaz.
Politikamu
Szóba került az is, hogy a Facebook folyamatosan töröl bizonyos fiókokat illetve oldalakat arra hivatkozva, hogy azok álhíreket terjesztenek, vagy politikai befolyásolással próbálkoznak. Ebben a témakörben hangzott el Magyarország neve is: Zuckerberg szerint folyamatosan dolgoznak olyan eszközökön (többek között mesterséges intelligencia és öntanuló mechanizmusok segítségével), amelyekkel naponta milliószámra derítik fel, és szükség szerint törlik a károsnak illetve valótlannak talált felhasználókat és oldalakat.
Többek között olyan "külföldi beavatkozók" ellen használták mostanában ezeket az eszközöket, amelyek választások, politikai döntéshelyzetek környékén bukkantak fel és elítélhető módon akarták befolyásolni az eseményeket, az Egyesült Államokon kívül mexikói, brazil, indiai, pakisztáni és a magyar választások előtt is történtek ilyenek, ilyen esetekben akár több tízezer kamuoldalt is töröltek.
Függetlenül attól, hogy a CA-botrányban mennyire volt valóban hibás a Facebook, az végig érezhető volt a meghallgatás során, hogy a szenátorok igyekeznek minden irányból szétcincálni a közösségi oldal működését, és rásütni a "nem biztonságos", vagy akár a "veszélyes" jelzőt. Ha ez sikerül ugyanis, akkor simán átvihetnek egy olyan rendeletet is, amely a kormány általi szabályozásra kötelezné a Facebookot, ami a jelenlegi amerikai vezetés számára nagy politikai fegyvertény lehetne. Hogy mi lesz a végkifejlete a dolgoknak, az persze nem most derül ki, a meghallgatáson elhangzottakat értékeli majd a bizottság, és még jó ideig folytatódhat a huzavona.
Mindenesetre jól illusztrálja a hangulatot az egyik néző kommentje, amit az élő Facebook-közvetítés közben ejtett el:
"Kíváncsi vagyok, akkor is volt-e hasonló boszorkányüldözés, amikor feltalálták a rádiót."
