Habár az Egyesült Államok és Kína ezer szállal kötődnek egymáshoz, a két óriás évek óta gazdasági háborúban áll, amelynek a fogyasztók számára leglátványosabb mozzanata eddig a piacvezető okostelefongyártói szerepre törő Huawei eltiltása volt a Google szolgáltatásaitól.
Azóta pedig folyamatosan bővülnek az USA által kivetett korlátozások, így a múlt hónap óta már azt is szabályozzák, hogy legfeljebb milyen erős processzorok szállíthatók Kínába. Az intézkedés a kínai szuperszámítógépes és mesterséges intelligenciás fejlesztések visszafogását célozza, amelyekben kulcsfontosságú a teljesítmény. Az Egyesült Államok ezt azért teheti meg, mert a legerősebb chipeket még mindig az országon kívül, jellemzően Tajvanon gyártják, amerikai technológia felhasználásával.
Az Ars Technica jelentése szerint pedig a szigor már érezteti is a hatását, mivel az Alibaba és egy nagyreményű startup, a Biren is kénytelen volt módosításokat eszközölni a tömeggyártás előtt álló processzorain, amelyek a tajvani TSMC-nél készülnek. A chipeket szuperszámítógépekbe és adatközpontokba szánják, a szankciók miatt azonban jóval gyengébb lesz a teljesítményük, mint amivel eredetileg számoltak.
A 6 különböző belsős forrásra hivatkozó portál úgy tudja, hogy a processzorok már a tesztfázisban jártak, mikor Washington bejelentette az exportkorlátozást. A megváltozott játékszabályok miatt le is kellett állítani a gyártást, és módosításokat eszközölni az erőforrásokon. Ez pedig már külső szemlélőként is kiszúrható, a Biren weboldala ugyanis korábban még 640 GB/s-os adatátviteli teljesítményt ígért a cég első processzorára, a BR1000-re, ám már csak 576 GB/s szerepel a specifikációban.
Az Ars Technica ugyanakkor megszólaltatta Dylan Patelt, a SamiAnalysis elemzőjét is, aki szerint a Biren valójában nem tervezte át a chipet, csupán deaktiválta annak egy részét, így a cég elméletben ki is játszhatja a szankciót, ha a Kínába történő beszállítást követően ismét működésbe helyezi a parlagon heverő erőforrásokat.
Ami pedig a TSMC-t illeti, állítólag a világ vezető félvezetőgyártójának is gondot okoz a korlátozás, mivel a szankció megfogalmazása miatt nem könnyű eldönteni, hogy egy adott chip átlépi-e a rendelkezésre álló kereteket. A vállalat ezért igyekszik a megrendelőkre hárítani a felelősséget, és nyilatkozatokat kér a gyártásra benyújtott dizájnok teljesítményéről.
