A Hubble Űrteleszkóp legújabb felvétele lenyűgöző részletességgel mutatja be az NGC 346 jelű csillaghalmazt, amely a Kis Magellán-felhőben található - egy törpegalaxisban, ami körülbelül 210 000 fényévnyire kering a Tejútrendszer körül. Ez az első alkalom, hogy infravörös, látható és ultraibolya fénytartományból származó adatokat egyesítettek egy képen, így páratlan betekintést nyújtva a csillagok születésének folyamatába. A képen több mint 2 500 fiatal, kékesen ragyogó csillag látható, amelyek egy csillagbölcsőben helyezkednek el, és aktívan formálják környezetüket.
A Kis Magellán-felhő különösen értékes az asztronómusok számára, mivel kevés nehezebb elemet tartalmaz - jellemzően hidrogénből és héliumból áll -, így hasonlít az univerzum korai állapotához. A csillagászok úgy vélik, hogy az első csillagok is hasonló anyagösszetétellel rendelkeztek, mivel a nehezebb elemek csak később, a csillagok halálával és szupernóvák révén keletkeztek. Az NGC 346 tanulmányozása így segít megérteni, hogyan zajlott a csillagképződés az univerzum hajnalán.
A kép további érdekessége a rózsaszínes köd (nebula), amelyet a fiatal, forró csillagok ultraibolya sugárzása világít meg. Ezek a fénylő területek csak addig ragyognak, amíg a mögöttük álló hatalmas csillagok élnek - ami csupán néhány millió év. A képen kígyószerű, sötét porfelhők is láthatók, amelyek a csillagképződés nyersanyagának maradványai. A hatalmas csillagok erős sugárzásukkal és csillagszeleikkel (töltött részecskék áramlása) képesek "kifújni" ezeket az anyagokat, így tiszta teret hagyva maguk körül az űrben.
