Az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) és a NASA 2020-ban indították útjára a csúcstechnológiás szenzorok garmadájával felszerelt Solar Orbiter szondát, amely 7-10 éven át fog méréseket végezni a Naphoz közelebbi régiókban, a kutatók reményei szerint fontos megfigyeléseket téve bolygónk éltető csillaga kapcsán.
Az ESA közleménye alapján most sikerült is egy jelentős felfedezésre jutni, ami magyarázatot adhat a napszelek keletkezésének eddig nem teljesen tisztázott körülményeire.
Napszélnek azokat a töltött részecskékből álló plazmakilövéseket hívjuk, amelyek képesek elhagyni egy csillag gravitációs mezejét, és változásokat előidézni az útjukba kerülő égitesteken. A Földön például a sarki fény a legismertebb hírmondója ezeknek a találkozásoknak, de a jelenség akár a rádiójeleket is megzavarhatja.
A Solar Orbiter most olyan apró "anyagsugarakat" fedezett fel a Nap külső légkörében, amelyek a napszél forrásai is lehetnek. A több millió Celsius-fokos kilövellések jellemzően 20-100 másodpercig tartanak, és 100 km/h-s sebességgel lökik ki a plazmát a világűrbe. Az alábbi videó mozgásban mutatja meg a sugarakat, de az ESA egy kinagyított képsorozatot is megosztott az apró, fekete elváltozásokról.
A felvételek mögött álló adatokat tavaly március 30-án rögzítették a Solar Orbiter Extreme Ultraviolet Imager (EUI) műszerével a Nap déli pólusán, 17,4 nanométeres hullámhosszon. Az űrügynökség közleménye szerint ez csakis a szonda nagy felbontású képalkotójával volt lehetséges, korábban nem volt mód ilyen megfigyelésekre.
Bár a napszél a Nap alapvető jellemzője, eddig nehézségekbe ütközött annak megértése, hogy pontosan hol és hogyan keletkezik. A kérdés ezért évtizedek óta a csillaggal kapcsolatos kutatások egyik fő témája, most viszont közelebb kerülhettünk ahhoz, hogy teljesen feltárjuk a jelenséget.
