Ha egy esős napon akadozik a letöltés, nehezen jönnek be az oldalak a Netflix pedig teljesen lehalt, óhatatlanul is felmerül az emberben, hogy vajon van-e bármiféle kapcsolat az időjárás és a netes problémák között. Nos, a válasz az, hogy van, de a kérdés megválaszolása azért nem ennyire egyszerű.
Az tény, hogy a szélsőséges időjárási körülmények sok mindenre hatással vannak, így az internetkapcsolat megbízhatóságát és sebességét is befolyásolhatják. De pontosan hogyan is? Ez sok mindentől függ, de három tényező az, amely igazán fontos:
az infrastruktúra, a konkrét időjárás és az emberi tényező.
A net hardveres oldala
Az infrastruktúra milyenségét ne gondoljuk túl, itt egész egyszerűen arról van szó, hogy a fizikai törvényei és egyéb triviális összefüggések miatt egészen más tűréshatárokkal rendelkezik egy rézvezetékkel operáló hálózat, egy optikai hálózat és egy vezetékmentes (praktikusan mobiltelefonos) hálózat.
Nem túl nagy meglepetésre a vezetékes hálózatok kevésbé kitettek az időjárás viszontagságainak, hiszen a szolgáltatók a kültéren lefektetett vezetékeket jellemzően a föld alatt, védett csőben vezetik. Ráadásul a rendszereket eleve úgy tervezik, hogy bírják a hideget-meleget. Ha egy vezetékes rendszer működésében zavar lép fel, akkor szinte biztos, hogy valamilyen triviális probléma adódik: elpukkan egy elosztó, beázik valami, stb.
Aki használ vezetékes internetet, az bizonyára tapasztalta, hogy hálózatkimaradás szinte sosincs; ha mégis, akkor az pedig többnyire nem köthető magához az időjáráshoz. A rézvezetékes hálózatok egyébként sérülékenyebbek, de a gyakorlatban a megbízhatóság terén nincs jelentős eltérés az optikai hálózatokhoz képest.
Természetesen fenti anomáliák egy mobilhálózat esetében is bármikor előfordulhatnak, azonban ezeknél a hálózatoknál már árnyalja a képet, hogy a levegő páratartalma nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is befolyásolhatja a megbízhatóságot. Mégpedig azért mert a levegőben lévő csapadék a jel számára akadályt jelent. A vezetékmentes összeköttetés legnagyobb ellensége tehát az eső, kisebb ellensége pedig a köd.
Noha az esőcseppek általánosságban véve nem számítanak túl nagynak a kommunikációhoz használt hullámhosszhoz képest, ha kellően sok van belőlük, akkor az zavart kelthet. Minél nagyobbak az esőcseppek, és minél hevesebb a zivatar, annál valószínűbb, hogy a mobil hálózat veszít megbízhatóságából és/vagy sebességéből. Ezzel együtt valószínűleg nem sokan tapasztalhatták meg azt, hogy egy erős zápor idejére leáll a mobilnet - a gyakorlatban ugyanis csak ritkán van probléma, és akkor is jellemzően csak olyan helyen, ahol az eleve gyenge jelerősséget küldte padlóra az időjárás.
A mobil hálózatokhoz hasonlóan a csapadék gondot okozhat a mikrohullámú jelek és a műholdas internet továbbításában is - ezek kizárólagos használata gerinchálózatként azonban viszonylag ritka.
Az időjárás
Ahogyan az előbb részben ki is fejtettük: az időjárás miatt az internetes kommunikáció megbízhatósága és sebessége elsősorban akkor kerülhet veszélybe, ha esik. Vagy ha esett, hiszen a páratartalom jellemzően az esőt követően is magas, amely akár hosszabb időre is korlátozhatja a mobil kommunikáció lefedettségét és/vagy sebességét.
Mindez részben abból adódik, hogy a vízcseppek - bármilyen aprók is - visszaverhetik vagy megtörhetik a rádióhullámokat, részben pedig abból, hogy el is nyelik a rádióhullámok energiáját (ez utóbbi hasonló folyamat ahhoz, mint amikor a mikróban melegítjük az ételt). Az eső velejárója még a villámlás is, amely nagyon rövid időszakokra elektromos interferenciát okozhat - ez egy átlagos hálózat működését érdemben nem szabad, hogy befolyásolja.
A villámlás nemcsak a mobil hálózatoknál, hanem a vezetékes hálózatoknál is interferencia forrása lehet - de csak a rézvezetékes összeköttetésnél. Az optikai kábelek jellemzően nem tartalmaznak elektromosan vezető anyagokat, így a villámlásra sem reagálnak.
A szél, az extrém hideg vagy extrém meleg jellemzően nem probléma, már csak azért sem, mert ezek tervezhető "akadályok", amelyekre a fejlesztésnél illik készülni. Másodsorban olyan triviális problémák azért nyilván adódhatnak, mint például a villámcsapásból adódó rövidzárlat vagy a fentebb említett beázás. Ha a meleg vagy hideg mégis gondot okoz, akkor az közvetett hatás lehet, és abból adódhat, hogy a hirtelen lehűlés vagy felmelegedés hatására a levegő páratartalma változik.
A szél a vezetékes és mobilhálózatok megbízhatóságát jellemzően szintén nem befolyásolja, hibát okozhat viszont a műholdas rendszereknél: ha mozgatja a tányért, az értelemszerűen nem tesz jót a megbízhatóságnak és a sebességnek sem.
Emberi tényező
Sok hűhó semmiért. Minden, amit eddig írtunk, igaz. Ezzel együtt nem túl valószínű, hogy a magyarországi időjárás az infrastruktúrára olyan hatással legyen, amely tömegek internetelérését korlátozza. Lehetséges, hogy heves esőzések közepette a nyaralóban nem lesz 4G vagy 5G, csak 3G - a teljes kimaradás viszont nem jellemző.
Akkor hogyan lehet, hogy mégis van kapcsolat az időjárás és az internet sebessége között? A válasz egyszerű:
Ha esik, akkor jellemzően nemcsak mi maradunk otthon, hanem a szomszéd, az egész kerület, az egész város, vagy akár az egész ország is.
A YouTube, a Netflix és más streaming szolgáltatások korában pedig mit csinál az otthon ragadt ember? Bedobja a popcornt a mikróba, keres egy jó filmet, és szépen megnézi. Vagy online játszik. Ilyen körülmények között pedig könnyen elképzelhető, hogy az infrastruktúra - ha csak átmenetileg is, de - túlterheltté válik. Végső soron ennek tünete a lassabb letöltési sebesség, rosszabb esetben a forgalom meg-megtorpanása is.
Ha tehát esik, az internet pedig lassú, akkor nyugodtan ráfoghatjuk az időjárásra - de szúrós tekintetünket ne a felhőkre, hanem embertársainkra szegezzük!
