Komoly fordulóponthoz érkezett az önvezető technológiák szabályozása Kínában, miután a márciusban történt halálos baleset ismét rávilágított az okos járművek mögötti technikai és kommunikációs hiányosságokra. A kínai ipari és információtechnológiai minisztérium most hivatalosan is megtiltja az autógyártóknak, hogy reklámjaikban félrevezető kifejezéseket (például az "önvezető" vagy "intelligens vezetés") használjanak olyan fejlett vezetéstámogató rendszerekre, amelyek valójában messze nem képesek teljes önállóságra. A döntés nemcsak kommunikációs korlátokat jelent, hanem mélyreható technológiai kontrollt is: az új előírás szerint a jövőben minden szoftverfrissítés, amely az autók vezetési funkcióit érinti, kizárólag hatósági engedély birtokában hajtható végre.
A szigorítás közvetlen előzménye egy tragikus baleset volt, amelyben egy Xiaomi SU7 elektromos autó 97 km/h sebességgel csapódott egy betonoszlopnak, röviddel azután, hogy a vezető visszavette az irányítást a jármű vezetéstámogató rendszerétől. Bár a részletek egyelőre nem teljesen ismertek, a baleset komoly vitát indított el az autók autonóm funkcióinak biztonságáról és azok valós képességeinek reklámozásáról. A kínai hatóságok most átfogó szabályozási keretrendszert vezetnek be, amely a járművek szoftveres frissítéseit is szoros ellenőrzés alá vonja. Ez azt jelenti, hogy minden, az értékesítés után érkező funkcióbővítéshez előzetes tesztelés, megbízhatósági vizsgálat és kormányzati jóváhagyás szükséges, különösen akkor, ha az a jármű vezetési viselkedését érinti.
A szigorításról szóló tájékoztatón több jelentős technológiai és autóipari szereplő is részt vett, köztük a Huawei, amely jelenleg hét autómárkának, például az Audinak is szállít ADAS (Advanced Driver Assistance Systems) megoldásokat. Az új szabályozás különösen érzékenyen érinti azokat a gyártókat, akik versenyelőnyt reméltek az egyre fejlettebb önvezető funkciók piacra dobásától.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a nemzetközi autóiparban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a marketing és a valós technológiai képességek közötti ellentmondás. A Tesla például idén az Egyesült Államokban tervezi bevezetni a Full Self-Driving rendszerének felügyelet nélküli verzióját. Ez a név sokakat félrevezethet, ugyanis a rendszer valójában nem képes teljes autonómiára: kizárólag vizuális szenzorokra épül, radar és LIDAR technológia nélkül. Ez nemcsak a megbízhatóságot csökkenti, hanem komoly biztonsági kockázatokat is rejt.
Egy amerikai youtuber, Mark Rober nemrég látványos példán keresztül mutatta meg, mennyire sebezhetőek ezek a rendszerek. Egy olyan vizuális csapdát állított fel a tesztpályán, amely egy út folytatásának tűnt, ám valójában egy falba ütközött. A Tesla a teszt során megállás nélkül hajtott bele az akadályba, miközben más rendszerek képesek voltak felismerni a veszélyt.
Kína mostani lépése tehát nem csupán szigorúbb reklámszabályokat, hanem egyértelmű piaci üzenetet is közvetít: az autonóm technológia nem játék, és a vásárlók biztonsága nem lehet a versenyfutás áldozata. A jövő járművei nemcsak okosabbak, hanem szabályozottabbak is lesznek, legalábbis, ha Kínán múlik.
