A mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődése sok dolgot rendezett már eddig is át a digitális térben, de valószínűleg ez még csak egy hosszú, vitákkal szegélyezett út kezdete, amely végül egy sor törvényi szabályozásba fog torkollni. Mindamellett, hogy az MI bizonyos felhasználási módjai számos erkölcsi aggályt felvetnek, fontos lesz a jövőben törvényileg is szabályozni a technológia különböző alkalmazási területeit.
Ha az MI kérésünkre alkot valamit, annak a tulajdon- illetve szerzői jogával ki rendelkezik? Ezt próbálta peres úton kideríteni egy Stephen Thaler nevű illető.
Az informatikai szakember az általa készített és tulajdonolt AI platform, a Creativity Machine generálta képre nyújtott be kérvényt, hogy azt nyilvánítsák az ő szellemi termékévé. A kérvényét öt egymást követő alkalommal utasították el, ezért most beperelte a szerzői jogi hivatalt. Az ügyben elnöklő Beryl A. Howell szövetségi bírónő a hivatalnak adott igazat, a per másodfokon folytatódik tovább. Az ítélet indoklásában az áll, hogy szerzői jogot még soha nem ítéltek meg olyan dologra, ami elkészültében ilyen mértékben nélkülözte az emberi tényezőt.
A Thaler számára kudarccal végződött per ellenére a bírónő elismerte, hogy a mesterséges intelligencia és a szerzői jog kérdése valamiféle határmezsgyén mozog addig, amíg nem követi a jog a technológiai fejlődést, és lesz elegendő precedens értékű ítélet.
