Hirdetés

Kiderült, felelősségre vonhatók-e a tech cégek a terrorizmus népszerűsítéséért



|

Fontos ítélet született az Egyesült Államokban, ahol a Google-t és a Twittert is beperelték a platformjaikon terjedő tartalmak miatt.

Hirdetés

Korábban mi is hírt adtunk arról a perről, amelyet az Iszlám Állam által elkövetett 2015-ös párizsi terrortámadás egyik áldozata, a 23 évesen megölt Nohemi González családja indított a Google ellen. A 2016 óta húzódó eljárásban a hozzátartozók szerették volna felelősségre vonni a céget, amiért az a tulajdonába tartozó YouTube-on nem akadályozta meg a terroristák eszméinek terjedését. A felperesek úgy vélik, hogy ezért a keresőóriást is szerepet játszott a 130 ember életét követelő tragédia megtörténtében.

Az első- és másodfokú elutasítást követően az ügy végül februárban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé került, ám ahogy arra számítani lehetett, a törvény itt sem állt a családtagok oldalára.

Hirdetés

A Yahoo! News beszámolója szerint a testület egy különálló, de nagyon hasonló perrel együtt hirdetett ítéletet, amelyet egy másik család indított a Twitter ellen egy 2017-es isztambuli terrortámadás miatt. A felperesek itt gyakorlatilag ugyanazzal érveltek, vagyis úgy vélték, hogy az Iszlám Állam eszméit támogató bejegyzések szabad terjedése hozzájárult a történtekhez.

A Legfelsőbb Bíróság szerint azonban 2015-ös és a 2017-es tragédia esetében sem állapítható meg az online platformokat üzemeltető vállalatok felelőssége. A testület álláspontja szerint a kérdés eleve kívül esik a törvény hatályán, mivel a YouTube és a Twitter semmiképp sem "segítették és támogatták" az IÁ terrortámadásait azzal, hogy befogadták a szélsőséges csoporttal szimpatizáló tartalmakat.

Az eredmény előre borítékolható volt, a tech vállalatok felelősségre vonása ugyanis ellentmondana az 1996-ban érvénybe lépett "Communication Decency Act" törvény 230-as paragrafusának (Section 230), amely lényegében immunitást biztosít az online szolgáltatóknak a platformjaikra feltöltött tartalmak kapcsán. A jogszabály évek óta a kritikák kereszttüzében áll azok részéről, akik szigorúbb moderációt követelnek a tech óriásoktól, ám eddig még nem sikerült átverni a Kongresszuson a módosítását.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a felperesek mellé állt volna a YouTube és a Twitter ügyében, az alapjaiban forgatta volna fel a status quót, az elutasító döntéssel azonban tárgytalanná vált ez a forgatókönyv.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.