A NASA szakemberei már a Hubble űrteleszkóp működésének kezdetén elkezdték az utód előzetes tervezését, az ebből megszületett James Webb űrteleszkóp pedig azóta egy rendkívül drága és bonyolult projektté nőtte ki magát. Az eredetileg ötszázmillió dolláros költségvetésből tervezett 2007-es indulásra végül majd' másfél évtizedes csúszást követően csak most került sor. Eközben a program büdzséje közel tízmilliárd dollárra hízott, de a James Webb végre mozgásba lendült, és ezzel elért egy nagyon fontos mérföldkövet.
Az Egyesült Államok Űrügynöksége mellett kanadai kollégáik és az Európai Űrügynökség is részt vesz a projektben, ezért a James Webb kijuttatását az űrbe az utóbbi bázisáról, az egyenlítőhöz közel lévő (és így az űrjárművek kilövésére kifejezetten alkalmas) Kourou-ból indították útjára. Az Ariane 5 típusú hordozórakéta startját december 18-ára tervezték a szakemberek, ám technikai problémák, majd időjárási körülmények miatt december 25-én, délután egy óra utánra halasztották a kilövést, ami sikerrel megtörtént.
Ezzel viszont még közel sem ért véget a James Webb sikeréért való aggódás, ugyanis a felbocsátás miatt a tényleges használati formájához képest alaposan össze kellett hajtogatni a teleszkóp különböző alkatrészeit, ezeket (köztük az eszközt a naptól védő ernyőt és a tükrök egy részét) pedig a következő szűk egy hónap során kell távolról a szakembereknek a céljuknak megfelelő pozíciójukba állítaniuk.
We have LIFTOFF of the @NASAWebb Space Telescope!
— NASA (@NASA) December 25, 2021
At 7:20am ET (12:20 UTC), the beginning of a new, exciting decade of science climbed to the sky. Webb’s mission to #UnfoldTheUniverse will change our understanding of space as we know it. pic.twitter.com/Al8Wi5c0K6
A Hubble utódja ráadásul a Földtől kifejezetten távol, 1,5 millió kilométerre utazik majd, ugyanis itt található az úgynevezett L2-es Lagrange-pont, ahol a szerkezet el fogja látni a feladatát. Ebben a távolságban több műhold is üzemel, ugyanis a Nap és a Föld gravitációs ereje itt majdnem egyenlően hat a kisebb testekre, ennek köszönhetően pedig nagyon keveset kell korrigálni a pályájukat, ami egészen stabil. Emiatt viszont a Hubble-lel ellentétben nem lehetséges, hogy űrhajósok kézzel végezzenek javításokat, tehát a szakembereknek bízniuk kell abban, hogy a lehetséges több mint háromszáz meghibásodás közül egyik sem fog bekövetkezni.
#NASAWebb’s fairing has been jettisoned, revealing the telescope for the first time in space! Also, we have successfully received telemetry from the observatory. #UnfoldTheUniverse https://t.co/uLUmjnfOO4 pic.twitter.com/MN3xOPounA
— NASA Webb Telescope (@NASAWebb) December 25, 2021
Ha pedig sikerül ténylegesen üzembe helyezni a James Webbet, az űrteleszkóppal rendkívül távolról érkező fényt terveznek begyűjteni az űrkutatók, ezzel az univerzum 13,5 milliárd évvel ezelőtti állapotát tervezik megfigyelni. De különböző exobolygókon az élet nyomai (vagy élhető környezet) után is kutatni fog a James Webb, illetve saját csillagrendszerünkön belül is végeznek majd vele megfigyeléseket.