Nyilván nem titok, hogy mire használja mindenki az inkognitó módot: a legtöbb böngészőben elérhető funkció segít, hogy amikor kölcsönadjuk gépünket egy pillanatra, a kölcsönvevő anélkül léphessen be például e-mail-fiókjába, hogy a miénkből ki kellene jelentkeznie, vagy megtudnánk az adatait, valamint akkor is jól jön, ha valamire rákeresnénk, de nem akarjuk, hogy utána tele legyen minden oldal, közösségi felület ahhoz kapcsolódó hirdetésekkel.
Ja, meg nyilván pornónézésre.
Az inkognitómódot azonban sokan félreértik, azt gondolják, hogy teljes anonimitást kínál, sem a meglátogatott oldalak, sem az internetszolgáltatónk nem tudja meg, merre jártunk titokban. Ez azonban nem igaz: ugyan a böngészési előzmények, a cookie-k és a bejelentkezési adatok törlődnek (vagy eleve nem kerülnek tárolásra) a netezés végeztével, a weboldalak látják az IP-címünket, és azok, ahova bejelentkezők, tudni fogják, hogy ott jártunk. A szolgáltatók szintén képesek minden forgalmat figyelni, akár rejtve neteztünk, akár nem..
A vírusirtókkal és egyéb biztonsági megoldásokkal foglalkozó Avast arra is figyelmeztet, hogy iOS-en és Androidon appokkal visszakereshetők a privát előzmények, vagy Windowson például a DNS cache-ben kutakodva, amihez még csak extra program sem kell, csak a rendszergazdaként futtatott parancssorba beírni az ipconfig/displaydns parancsot. Szerencsére a cache-t törölni is egyszerű, az ipconfig/flushdns parancs segít ebben. iOS-en a Repülőgép üzemmód aktiválásával és deaktiválásával, Androidon pedig a Chrome megnyitása után a chrome://net-internals/#dns link megnyitásával, majd a DNS menüpontban a Clear Host cache gomb megnyomásával lehet ezt elintézni.
Az inkognitó mód elsősorban arra jó, hogy azok elől rejtsük el böngészési előzményeinket és adatainkat, akik ugyanazt a gépet használják, mint mi. Aki nagyobb biztonságra és titokzatosságra vágyik, VPN-szolgáltatással tehet ennek elérése érdekében, abból is ajánlott fizetőset választani (pl. ExpressVPN, Sufshark, NordVPN), ezek megbízhatóbbak.
