Ha azt mondjuk, hogy 2013-ban jelent meg az első OLED-tévé, akkor azzal igazat és valótlanságot is állítunk egyszerre; technikai értelemben a 2007-ben piacra dobott, 11 colos Sony XEL-1 volt az első készülék, amely kereskedelmi forgalomban is kapható volt, sőt 2010-ben az LG is megmutatta magát, persze a 15EL9500 15 colos képátlója miatt éppúgy nem számíthatott nagy karrierre. Az OLED-tévék piacát igazából az új generációs, 55 colos panelek megjelenésétől, azaz 2013-tól vehetjük igazán számításba, ekkor vált a technológia tényezővé.
Bár az LG és a Samsung már 2012-ben is mutogatta OLED-tévéit, utóbbi visszakozott, és az LG esetében is bő egy évet kellett várni arra, hogy az OLED-tévék az egész világon elérhetővé váljanak. 2013-ban aztán végre Magyarországon is lehetett OLED-tévét vásárolni, de mérhető mennyiségben csak 2014-től fogytak a tévék: pár száz termék talált gazdára, csakúgy mint 2015-ben. Hogy legyen mihez viszonyítani, a GfK Hungária adatai szerint 2014-ben közel 600 ezer tévé fogyott Magyarországon.
Az OLED technológia útja mindenképpen rögös volt, egy olyan megoldásról van szó, amely rengeteg megoldandó kihívás elé állította a gyártókat. Nem véletlen, hogy csak egyetlen gyártó, az LG szavazott bizalmat az OLED-nek. Ez a lépés végül a messzemenőkig kifizetődött, hiszen az LG részesedése mind a mai napig messze a legnagyobb az OLED-tévék piacán, ráadásul szinte az összes olyan OLED-tévé, amelyet nem az LG gyárt, éppúgy az LG Display gyártósoráról legördült panelre épül.
Arról már esett szó, hogy 2013-ban jelent meg az első új generációs OLED-tévé; 2014-ben az első 4K-s OLED-tévé, 2016-ban az első HDR-képes OLED-tévé, 2019-ben pedig az első 8K-s OLED-tévé érkezett. Valamennyit az LG dobta piacra elsőként.
A magyarországi TV piac 2014 és 2022 között, darabszám alapján éves szinten az 500 és 650 ezer közötti sávban mozgott, a páros években jellemzően magasabb eladási adatokkal, hiszen a foci EB vagy a foci VB mindig megdobja egy kicsit a vásárlási kedvet. Az OLED-tévék értékesítése viszont meredeken ívelt felfelé, a 2014-ben és 2015-ben mért, néhány százas példányszámhoz képest 2018-ban 5 ezernél, 2020-ban 10 ezernél, 2021-ben pedig 20 ezernél is több OLED-tévé talált gazdára Magyarországon.
A legfrissebb, 2022-es adat szerint 26 ezer OLED-tévé fogyott hazánkban; ez pedig azt jelenti, hogy a prémium szegmensben az eladott készülékek 55%-a már ezt a technológiát használta. Noha volumen alapján, a teljes piacra vetítve ez mindössze 5 százalék körüli részarányt jelent az OLED-nek, árbevétel szerint 2022-ben 14 százalék volt a technológia részesedése. Szintén a GfK adatai alapján egyértelműen látszik az is, hogy az OLED egyre olcsóbb. 2014-ben az átlagár 870 ezer forint volt, a tavalyi év során pedig már csak 470 ezer (ráadásul a forint hatalmasat gyengült is ezalatt az idő alatt). Úgy, hogy mindeközben a teljes piacra vetítve az átlagár 105 ezer forintról 163 ezer forintra nőtt.
Ami a következő tíz évet illeti: most, hogy már nemcsak az LG, hanem a Samsung is belépett a piacra, további árcsökkenésre számítunk, és pár éven belül valóság lehet a középkategóriás, 200 ezer forint alatt megvásárolható OLED-tévé is.
