A néhány évtizeddel ezelőtti technológiához képest szerencsére rengeteget fejlődött a terhesség alatti vizsgálatok hatékonysága, így a genetikai szűrés révén már jó előre felfedezhető egy sor fejlődési rendellenesség.
A tudománynak ugyanakkor még továbbra is számos megválaszolatlan kérdése van a fejlődési folyamat kapcsán, melyek számát egy új, erősen a szürke zónába sorolható áttörés, a mesterségesen létrehozott emberi embrió segíthet csökkenteni.
A Guardian beszámolója szerint az embriót hímivarsejt és petesejt nélkül, pusztán őssejtekből szintetizálták a Cambridge-i Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói, akik világelsőnek számítanak ezzel az eredménnyel. A mesterséges embrió nem rendelkezik dobogó szívvel vagy az agy kezdeti formájával, de tartalmaz olyan sejteket, amelyek jellemzően a méhlepény, a sárgatest és maga az embrió kialakulásához szükségesek.
A kutatók reményei szerint a szintetikus embrió segíthet megérteni az utódok fejlődésének kezdeti időszakát anélkül, hogy valódi embriókkal kellene kísérletezni.
"Az ötlet az, hogy ha őssejtek segítségével valóban sikerül modellezni a normális emberi embriófejlődést, akkor rengeteg információt nyerhetünk arról, hogy miként indul a fejlődés és hogy mi romolhat el, anélkül, hogy korai embriókat kellene felhasználni a kutatáshoz."
- kommentálta az áttörést a Guardian által megszólaltatott Robin Lovell-Badge, a fejlődési genetika szakértője. A mesterséges embrió viszont jogi és morális dilemmákat is felvet: a jelenlegi szabályok értelmében a tudósok csak 14 napos korig végezhetnek kísérleteket a valódi embriókon, míg a szintetikus embriók esetében még egyáltalán nem létezik vonatkozó szabályozás. A tudomány tehát itt lekörözte a jogalkotókat, így most a politikának is fel van adva a lecke.
A közeljövőben ugyanakkor nincs kilátás arra, hogy a szintetikus embriókat klinikai úton is felhasználják, és egyelőre az sem biztos, hogy ezek a struktúrák egy emberbe ültetve egyáltalán képesek lennének-e túljutni a fejlődés korai szakaszán. A patkányokkal és majmokkal végzett korábbi állatkísérletek eddig azt mutatják hogy nem, de a Cambridge és a Caltech közös kutatása kapcsán még nem ismertek a részletek, mivel a mesterséges embrióról szóló tanulmányt csak később fogják publikálni.
