Nem csupán Windowst, Office-t és Azure felhőszolgáltatást készített a Microsoft, a hardverek világában is igen aktív cégről van szó. De miért lehet az, hogy sokan azt sem tudják, hogy léteztek, vagy léteznek MS-kütyük, perifériák? Körbevezetünk a Microsoft hardvertemetőjében, ahol egykoron ígéretes termékek, vagány gaming perifériák, okostelefonok, sőt, a világ egyik első RAM-kártyája hever.
Aki hosszú évek óta foglalkozik PC-vel, ott volt az okostelefonok indulásakor és a viselhető okoseszközök első hullámát is figyelemmel kísérte, gyakran belefuthatott a Microsoft nevébe a hardverhírek között is. Ma már erre nem sok esély van, mindössze a Surface számítógépeket, valamint az ezekhez készített kiegészítőket tartotta meg a szoftveróriás.
Ezek jól megvetették lábukat a piacon, konstans jó minőséget kínálnak kiváló Windows-élmény mellett, de nem csoda, hogy hazánkban nem terjedtek el túlságosan: az árazás sajnos nem éppen nevezhető reálisnak, a konkurens PC-gyártók hasonló termékei rendre jelentősen olcsóbbak. Persze a helyzet tőlünk nyugatra, de leginkább az Egyesült Államokban egészen más, ott elérhető árúnak számító, közép- és felsőkategóriás gépeknek számítanak a Surface-ek, amelyek kivívták maguknak a stabil piaci pozíciót.
Microsoft RAM-kártyák és a Mach 10/20
Olyannyira régen történt ez, hogy csak nagyon kevesen emlékezhetnek rá, ráadásul az 1980-as években is ritkaságszámba ment a Microsoft RAMCardja, ami egy rendszermemória-bővítő egység volt. Az első verzió ráadásul Apple II géphez készült és 16K RAM-ot adott a géphez, majd később a PC-s verzió 256 KB-ot az adott konfigurációhoz, amit egy speciális szoftverrel adattárolóként lehetett elérni és használni.
A '80-as évek második felében a Mach 10 és Mach 20 duó ennél is menőbbnek számított. Az óriási kártyával a szimpla IBM XT számítógépből lehetett 2 generációval jobb, 80286-os PC-t varázsolni! A CPU mellett 1,5 MB RAM is került a NYÁK-lapra, sőt, egércsatlakozó és 5,25/3,5"-os flopivezérlő is. A Mach 20 még koprocesszort is képes volt fogadni (a lebegőpontos műveletek gyorsításához), ráadásul fillérekért, 500 dollárért dobták az ember után. Ez igen baráti ajánlat volt, tekintve, hogy akkoriban egy 286-os PC-ért 4000 dollárt kértek. Hiába azonban a mérnöki bravúr és jónak tűnő árazás, a termékkel akadtak gondok, és elég hamar el is bukott az összes MS-kiegészítőkártya.
Microsoft SideWinder
Ha indokolatlanul beszüntetett Microsoft hardverről van szó, a legtöbben a SideWinder családot hozzák fel példának. Az 1995-ben indult és valójában 2014-ig életben tartott PC-s perifériák rengeteg rajongót szereztek - olyanokat is, akik amúgy a cég szoftvereiről nem voltak éppen túl jó véleménnyel. A SideWinder joystickok, kormánykerekek, gamepadok, egerek, billentyűzetek, headsetek hardveresen kiválóan megtervezett, minőségi alapanyagokból épített perifériák voltak. A szoftveres oldal is hasonlóan jól sikerült: bár akkor ez még ritkaságszámba ment, a SideWinder eszközöket mindegyik Windows azonnal felismerte és kezelte, egyszerű volt a beállítás és tökéletes a játékokkal való kompatibilitás. Sajnos a Microsoft már 2003-ban kilépett erről a piacról, az ezt követő 11 évben csupán erőtlen próbálkozásai voltak, hátha vissza tud térni a gaming perifériák piacára, azonban a konkurensek addigra már jelentősen megelőzték.
Jelenleg az Xboxhoz készült perifériákkal van jelen a piacon a Microsoft, emellett a Surface-kiegészítők érhetőek el kínálatában, nincsen jele annak, hogy záros határidőn belül visszatérne a PC-gaming perifériák világába.
Microsoft Zune
Az iPod ellenfelének, sőt, legyőzőjének kikiáltott Microsoft Zune hordozható médialejátszó 5 évet élt, de egyesek szerint ez inkább csak 3 volt. Pedig a 2006-ban megjelent eszköznél mindent bevetettek a tervezők a siker érdekében: vagány külső, színes kijelző, intuitív vezérlés, komplett szoftveres háttér, az Apple megoldásánál nyitottabb szemlélet. A Zune 4 generációt élt meg, készült flash- és HDD-alapú tárhellyel szerelt változata is, sőt, még mini kiadásban is elérhető volt. Az üzemidő akár a 33 órát is elérte, sőt, a beépített FM-rádió mellett a Zune-ok még videót is képesek voltak lejátszani. A formátumtámogatás kiváló volt, még a H.264-es videókkal is megbirkózott, kezelt veszteségmentes kodeket is (WMA), a Zune Marketplace-en pedig a zenéket tudtuk legálisan beszerezni.
A Zune egy csodás hardver volt, kiváló minőségben kínálta azt, ami egy hordozható médialejátszótól elvárható volt, sok tekintetben túlnőtt az Apple iPodon, azonban veszte a Microsoft rövidlátása volt: miközben a vállalat a Zune népszerűsítésére, fejlesztésére és a konkurencia legyőzésére fókuszált, az Apple már az iPhone-on dolgozott, ami 2007-ben megjelent és egy csapásra feleslegessé tette az összes hordozható médialejátszót.
Napjainkban ismét egyre többet hallani a Zuneról, mégpedig A galaxis őrzői Marvel film kapcsán, amiben szerepel egy ilyen eszköz is. Ki tudja, talán a nosztalgiavonatra felpattanva végül csak sikeres lesz a Microsoft walkmanje?
Windows Phone / Microsoft Lumia
2010-ben már javában tombolt az Android vs. iOS háború, ahol az Apple diktálta az iramot. Ekkor jelent meg egy harmadik szereplő, a Microsoft és a Windows Phone operációs rendszer. Ez teljesen máshogy nézett ki, mint konkurensei, a kezelőfelület, az appkezelés, az értesítések - minden merőben más volt és ez sokaknak tetszett is. Valóban jól tudott működni az élőcsempe a mobilon, látványos is volt és a Nokia mobilokkal sem voltak komolyabb gondok, sőt, fotózás terén rendre lepipálták ellenfeleiket. A frissítések menetrend szerint érkeztek és egyre több hardver- és szoftvergyártó látott benne fantáziát. Aztán jöttek a gondok, néhány fontos applikáció egyszerűen nem volt elérhető rá, a konkurensek több területen is gyorsabban reagáltak a felhasználók igényeire, a Microsoft pedig lelassult, nem tartotta a lépést. 2013-ban aztán megvásárolták a Nokia készülékekért felelős divízióját, készült is jó néhány érdekes modell, de a szoftveres részt elhanyagolta a cég, nem fejlesztettek, így az elavult rendszer egyre több hibával küszködött. Végül 2019-ben a Microsoft lekapcsolta a Windows Phone platformot (a Lumia készülékek fejlesztése már 2017-ben befejeződött), de valójában már évekkel ezelőtt halottnak nyilvánította a piac.
Microsoft HoloLens
Hihetetlen, hogy repül az idő: 2015-ben óriásit robbant a köztudatban a Microsoft AR-szemüvege, amely olyan kiterjesztettvalóság-élményt kínált, amire addig még nem volt példa. Minecraft a dohányzóasztalon, távoli segítség virtuális jelenléttel, digitális iroda kijelzők és nagy PC-k nélkül. Mindezt egy vagány, könnyű és kábelkorbácsoktól mentes szemüveggel. A bejelentést óriási érdeklődés övezte, rengetegen várták csőre töltött pénztárcával a HoloLens megjelenését, ám ez nem jött el. Aztán 2019-ben megérkezett a még vagányabb külsejű HoloLens 2, még erősebb hardverrel, még nagyobb ígéretekkel, ám ekkor már kifejezetten üzleti, professzionális felhasználásra. A HoloLensről legutóbb akkor lehetett hallani, amikor a Microsoft bejelentette, hogy az amerikai hadsereg számára készít speciális hardvert és szoftvereket. A HoloLens atyja, Alex Kipman időközben elhagyta a Microsoftot, a cég nem kommunikál a termékkel kapcsolatosan, így sajnos minden esély megvan rá, hogy a HoloLensszel már csak a Microsoft temetőjében fogunk találkozni.
Népes tábor
A Microsoft temetője persze ennél sokkal zsúfoltabb hely. Ha a hardvereket nézzük, van itt az Intellel közösen fejlesztett ultramobil PC (UMPC), a mozgásérzékelős Kinect, a Microsoft Band okosóra, egy speciális okostelefon, amit kifejezetten a közösségi médiafogyasztásra találtak ki, trackball gyerekeknek, USB-s ujjlenyomat-olvasó, sőt, ha hiszed, ha nem, 20 évvel ezelőttről egy okos, hordozható vécé is, az iloo, amiben dolgod végzése közben tudtad (volna) böngészni a netet. Ha a szolgáltatásokat, operációs rendszereket, applikációkat is hozzávesszük, máris 150-re ugrik a számláló, érdemes alaposabban is körülnézni ezen az oldalon, sok, érdekes fejlesztést kukázott az elmúlt évtizedekben a szoftveróriás.
