Különleges kettősség figyelhető meg a tartalomfogyasztás területén. Míg a koronavírus-járvány elmélyítette azt az árkot, ami a hagyományos mozizás és az otthoni filmnézés között húzódott, addig bizonyos szempontokból hidak képződtek a két oldalt elválasztó szakadék fölött. Természetes, hogy a pandémia és az átmeneti mozibezárások miatt az emberek csak lassan térnek vissza a filmszínházakba, ráadásul megszokták azt, hogy elég a kapcsolóért vagy a mobilért nyúlniuk a tartalmak eléréséhez.
De bármekkora is legyen a nappalinkban lévő televízió, és bármilyen hangrendszerrel is rendelkezzünk, technikailag egy átlagember nem tudja felvenni a versenyt a moziláncok felszereltségével. A Dolby Atmos hangtechnikával megtámogatott hatalmas - pláne IMAX - vászonnak mindig is meglesz a maga varázsa, amire a "karanténban" töltött hónapok után a blockbusterek emlékeztethetnek bennünket a leginkább.
Idén olyan nagyágyúk igyekeznek visszacsalogatni a nézőket, mint a Halálos iramban 9, a Fekete Özvegy, a Space Jam: Új kezdet, Az Öngyilkos Osztag és a Dűne. Ugyanakkor a streaming esetében is komoly készültség van, eszeveszett tempójú tartalomgyártás folyik, és olyan megállapodások köttetnek, amelyek átszabják a piacot, átrendezik a sakktáblát.
Egy maréknyi dollárért
Ritkán köttetnek akkora piacrengető bizniszek, mint amikor a Disney felvásárolta a 21st Century Foxot, most azonban újra bekövetkezett: három évvel azután, hogy az AT&T megszerezte a WarnerMediát, a gigász már meg is szabadult tőle, a WarnerMedia ugyanis egyesül a Discoveryvel. Ezzel létrejön az Egyesült Államok egyik leghatalmasabb médiaóriása, amely komoly kihívójává válik a Disney-nek és a Netflixnek a streaming terén (is).
Az így megszülető médiatitán többek között olyan egységeket foglal magában, mint a CNN, a Cartoon Network, az HBO, a Cinemax, a Warner Bros. filmstúdió, az HBO Max streamingplatform, a DC Entertainment, a Discovery Channel vagy éppen a Discovery+ streamingszolgáltatás. Persze az efféle cégösszeolvadások nem két nap alatt mennek végbe, és rá kell bólintaniuk az egyezségre az illetékes hatóságoknak is, de ez komoly fegyvertény.
Az érem másik oldalán pedig ott van egy ígéret: még 2020 decemberében bejelentette a Warner, hogy 2021-ben minden nagy mozis premierjét azonnal bemutatja az HBO Maxen is az Egyesült Államokban. Aztán kiderült, hogy 2022-ben már nem ezt a módszert fogja követni a vállalat, és kizárólag mozikba szánja az új bemutatókat. A tervek szerint 45 napot kell majd várni arra, hogy a premier után felkerülhessenek filmjei a streamingplatformokra. Ez komoly változtatás, mivel korábban 90 napot tett ki az úgynevezett theatrical window, és nem a Warner Bros. az egyetlen, amely meglépi ennek lerövidítését; a Disney szintúgy megtette, csak némi csavarral.
A Mickey egeres cég nemrég egyes alkotásainál bevezette a Disney Plus Premiere Access nevezetű megoldást: a mozis bemutatóval együtt a Disney+-ra felkerülő tartalmakhoz az előfizetői díjon felül további összeg befizetésével férhettek hozzá az amerikai nézők, amely kategóriába a Fekete Özvegy, a Szörnyella és a Dzsungeltúra is beletartozik. Később viszont változtatni fognak a stratégián, ugyanis a Marvel istállójából érkező Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, valamint a Ryan Reynolds nevével fémjelzett Free Guy már kizárólag a mozikat veszi célba. A 90 napos exkluzivitást azonban a Disney is a felére csökkentheti, ezáltal mindösszesen 45, mozikban eltöltött nap után felkerülhetnek a Disney+-ra. Az iparági tendenciák azt mutatják, hogy előbb vagy utóbb a többi stúdió is át fog állni erre vagy egy hasonló szisztémára, bár a Fekete Özvegy kapcsán kialakult botrány azért még megkavarhatja ezt az éppen kialakuló rendszert, mert láthatóan még van min csiszolni.
Pár dollárral többért
Eközben a másik "hadszíntéren" is történtek komoly fejlemények. A WarnerMedia-Discovery szenzációhoz hasonló esemény volt az, hogy az Amazon felvásárolta az MGM-et, ezzel pedig streamingplatformja, az Amazon Prime Video felhozatala olyan franchise-okkal lehet gazdagabb, mint a James Bond, a Rózsaszín Párduc, a Rocky, a Poltergeist vagy a Dr. Szöszi filmek (a 007-es ügynök következő kalandja, a Nincs idő meghalni azonban marad mozis premier).
Bekebelezés ugyan nem történt, de a Sony Pictures két tűzön is sütögeti a pecsenyéjét: megállapodott a Netflixszel és a Disney-vel is. Előbbivel egy öt évre szóló szerződés köttetett, amelynek keretében az Egyesült Államokban a Netflixre fognak felkerülni a Sony filmjei (mint a Pókember, a Jumanji vagy a Hotel Transylvania) a moziforgalmazást és a DVD-megjelenést követően, plusz a streamingszolgáltató elővásárlási jogot élvez a direkt online bemutatásra szánt filmekre.
Ami pedig a Disney-t illeti, a megállapodás értelmében a Disney+-ra is felkerülhetnek majd a Sony Pictures 2022 és 2026 között érkező blockbusterei, de csak miután egy ideig a Netflixen tanyáztak.
A Netflix pedig hallani sem akar arról, hogy lassítson a tempón, idén is brutális összeget fordít tartalomgyártásra: a legutóbbi pénzügyi jelentés alapján több mint 17 milliárd dollárból gyarapítja a kínálatát 2021-ben (ez 2020-ban 11,8 milliárd, 2019-ben 13,9 volt). És nem ez az egyetlen említésre méltó húzása, ugyanis bár még csak kicsiben, de online áruházat nyitott annak érdekében, hogy megőrizze előnyét a Disney streaming üzletágával szemben, amelyet a merchandisingból és a vidámparkokból származó bevételek is támogatnak. A Netflix egyelőre egy e-kereskedelmi oldallal rendelkezik, hogy olyan dolgokat kínáljon népszerű filmjei és sorozatai jelölésével, mint a ruhaneműk és kiegészítők, és nemrégi a videojátékok világa felé is határozott lépéseket tett.
A reklámra továbbra is nemet mond a streamingplatform, ám nem minden riválisa van ezzel így. A WarnerMedia új kategóriát vezet be az HBO Max szolgáltatásba: egy olcsóbb előfizetési opciót, cserébe időnként hirdetések szakítják meg a műsort. Érdemes lesz megfigyelni ennek hatásait, hiszen a nézők egy része éppen a reklámoktól fuldokló hagyományos tévézéstől fordult a streaming felé.
A Jó, a Rossz és a Csúf
Mindehhez képest talán nem sok vizet zavar, de minket nagyon is érint a streaming hazai fejlődése. Például 2021 során biztosan át fog állni az HBO GO a korábban említett HBO Max szolgáltatásra, Magyarországra is beteszi a lábát a Disney+, folyamatosan zajlik az Amazon Prime Video feltöltése feliratos és szinkronos tartalmakkal, továbbá a közelmúltban elindult az első hazai streamingszolgáltató, a Filmio.
Eközben a hazai mozik/forgalmazók még csak most térnek magukhoz a hosszúra nyúlt leállás után, és senki sem tudja garantálni számukra, hogy a közeli vagy a távoli jövőben nem fog újra megtörténni egy vagy több kényszerű bezárás. Az eddig leírtak csak ízelítőt adtak a téma komplexitásából, de jól reprezentálják, hogy mennyire fordulatos a mozi vs. streaming párbaj, a végkimenetelt pedig lehetetlenség megjósolni.
Ha szívesen olvasnál további hasznos cikkeket, akkor szerezd be a 2021/07-es PC World magazint, amely mellé ajándékba jár néhány remek szoftver és egy PC-s játék is.
