Tizenhét, egymással összefüggő célt fogalmazott meg az ENSZ a szegénység és az éhezés felszámolásától a tiszta és megfizethető energiához való hozzáférésen át egészen a nemek egyenlőségéig. A deklarált célkitűzések között szerepel a városok és közösségek fenntarthatóvá alakítása is, ami nélkül képtelenség megvalósítani a párizsi klímaegyezményben foglaltakat. Jelenleg ugyanis a Föld populációjának több mint a fele városban él, 2030-ra ez az arányszám várhatóan eléri, sőt meg is haladja a hatvan, 2050-re pedig a hetven százalékot a cseppet sem lassuló urbanizációs folyamatok következtében. Már most az energiafogyasztás és az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásának háromnegyedéért felelősek a városok, emiatt a világszervezet lépéseket sürget.
Miután a települések adottságai és lehetőségei sokfélék, problémái pedig különbözőek, nincs rájuk sztenderd megoldás, hiszen Budapest nem pont ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mint New York, Hongkong vagy a nigériai Lagos. Abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy az okostechnológiák alkalmazása közelebb visz bennünket a városok kizöldítéséhez.
Hatékony városüzemeltetés
Mindezek alapját az elektronikus úton - például szenzorok révén - történő adatgyűjtés képezi, az információ kielemzéséből pedig kikövetkeztethető, miként lehet a rendelkezésre álló vagyontárgyakat és erőforrásokat a lehető legeredményesebben felhasználni annak érdekében, hogy javuljon a közlekedési rendszer, az energiafelhasználás, a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés hatékonysága. De ugyanide tartozik az egészségügy, az oktatás, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés is számos további közszolgáltatással egyetemben.
A kulcsszó az optimalizáció, tehát az erőforrások pazarlásának meggátolása és a felesleges kiadások lefaragása (például a párhuzamosságok kiküszöbölésével).
A megfelelően integrált informatikai és kommunikációs rendszerek lehetővé teszik a közvetlen kapcsolattartást a lakossággal, valamint a folyamatok valós idejű megfigyelését és amennyiben szükséges, a gyorsabb beavatkozást, magyarán az okosvárosok eredményesebben reagálhatnak bármilyen kihívásra, mint a hagyományos módszerekkel működtetett települések.
Noha a széles körű digitalizáció, a megújuló energiaforrások részarányának növelése, a közlekedés karbonkibocsátásának minimalizálása, a hulladék újrahasznosítása és végső soron a körforgásos gazdaság feltételeinek megteremtése kivétel nélkül a lakosság életminőségét javító befektetésnek számítanak, és hosszú távú megtérülésükhöz nem férhet kétség, attól még a projektek elindítása sokszor túl nagy terhet róna az önkormányzatokra. Éppen ezért az Európai Bizottság többféleképpen ösztönzi az ilyen irányú fejlesztéseket.
Az egyik program inkább szimbolikus jelentőségű, ugyanis Európa Kulturális Fővárosához hasonlóan minden évben odaítélik az Európa Zöld Fővárosa címet is. A pályázóknak részletesen dokumentálniuk kell eddig elért eredményeiket tucatnyi területen a hulladékkezeléstől a levegőminőségen át az energiafogyasztásig, valamint be kell mutatniuk további terveiket a hosszú távú fejlesztésekről és azok megvalósításának módjáról.
A győzelem pénzjutalommal is jár, bár a 350 ezerről 600 ezer euróra emelt összeg csak jelképes. Mindenesetre a Bizottság úgy kalkulál, hogy a cím elnyerése befektetőket vonz, munkahelyeket teremt, a győztes város pedig a másik három döntőssel együtt hozzáférhet a támogatást nyújtó, valamint a tapasztalatok és a tudás megosztásához felületet kínáló Európai Zöld Főváros Hálózathoz.
2019-ben Budapest és Pécs is megmérettette magát, de végül Grenoble pályázatát találták a legjobbnak, így a francia város lett a 2022-re vonatkozó kiírás győztese, a következő év nyertesét pedig majd csak idén júniusban fogják kihirdetni. Ugyanígy versenyre kelnek egymással a kisebb (legalább 20 ezres, de legfeljebb 100 ezres lélekszámú) városok is az Európai Zöld Levél díjért, amelynek nyereményét a győztes további környezetgazdálkodási terveinek megvalósítására fordíthatja.
Az iméntieknél lényegesen jelentősebb tételnek számítanak az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül kifizetett pénzek. Magyarország ebből a forrásból 2021 és 2027 között több mint 5000 milliárd forint támogatásban részesül, aminek legalább 6 százalékát fenntartható városfejlesztésre kell fordítani, így ebből kiszámítható, hogy a jelzett időszakban országos szinten 300 milliárd forintnál is több áll majd rendelkezésre erre a célra.
Ebből Budapestnek a kötelező hazai társfinanszírozással együtt 60 milliárd forint jut, aminek 20 százaléka felett a Fővárosi Önkormányzat rendelkezhet, fennmaradó részét pedig a kormány parkfejlesztésre fordítja, mint azt Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős államtitkár egy Facebook-posztban nyilvánosságra hozta.
Mindez azt jelenti, hogy az ország fővárosa az elkövetkező években zöldebb lesz, de hogy vajon okosabb is, az már kérdéses.
Átlépni a vonalat
Míg a legtöbb országban évszázados vagy akár évezredes múlttal rendelkező településeket igyekeznek az okosvárosok koncepciója szellemében fenntarthatóvá tenni, Szaúd-Arábia jóval ambiciózusabb terveket dédelget, ugyanis mintegy 26 500 km2-es területen felépítene egy futurisztikus megapoliszt a Vörös-tenger partján.
A szaúdi koronaherceg, Mohamed bin Szalmán által ösztönzött projekt olyan, mintha egy sci-fiből lépett volna elő: Neom lakóinak épségére arcfelismerő kamerákból és drónokból álló, mindent behálózó biztonsági rendszer felügyel majd, a légi taxik révén lebonyolított közlekedést és a város más rendszereit MI fogja felügyelni, a tökéletes komfortérzetről pedig a háztartási munkát elvégző robotok, a programozható időjárás és a legújabb biotechnológiai fejlesztések potenciálját kihasználó, hipermodern egészségügyi szolgáltatás gondoskodik majd.
A számos, kisebb részre tagolt grandiózus vállalkozás egyik legizgalmasabb alprojektjéről januárban rántották le a leplet. Ez nem más, mint a The Line (A Vonal), egy 170 km hosszú, lineáris kialakítású, egymilliós lélekszámú, karbonsemleges város, amit úgy terveztek meg, hogy a lakóotthonoktól egyetlen szolgáltatás se legyen 5 percnél hosszabb sétatávolságra. Az MI-vezérelte elektromos autókra, hipergyors vasútvonalra és automatizált teherszállításra épülő közlekedést pedig teljes egészében a föld alá száműzik.
Ha szívesen olvasnál további érdekes cikkeket és örülnél ajándék teljes verziós programoknak, biztonsági szoftvereknek és egy PC-játéknak, akkor szerezd be a 2021/03-as PC World magazint!
