Annak idején, a Windows 10 megjelenésétől kezdve sokáig tartotta a Microsoft magát ahhoz, hogy ez az utolsó operációs rendszere, innentől kezdve csak folyamatos frissítések várhatók, nem lesz újabb nagy átállás - azaz a macOS működéséhez hasonló tervet vázoltak fel a redmondiak. Aztán egyszer csak mint derült égből villámcsapás érkezett a hír, hogy a Microsoft dolgozik a Windows 11-en, ami nem a 10 valamilyen nagy frissítése, hanem bizony egy új, önálló rendszer lesz. Nem kellett sokat várni, 2021. október 5-én végül be is futott a vállalat legújabb alkotása, ami a szemkápráztató felhasználói felülete alatt bizony több problémával is küzd.
A Microsoft például az első pillanattól nyíltan kommunikálta, hogy a Windows 11 ugyan egy teljesen új OS, a felhasználói felület modernizálása csak a megjelenése után fejeződik be, így tavaly októberben még számos részlet pontosan úgy nézett ki, mint elődjében. Ugyan mostanra a UI-ért felelős Microsoft-fejlesztők nagyjából végeztek feladataikkal, még mindig vannak olyan vizuális megoldások, amelyeket egyszerűen nem tudunk hová tenni.
Konzisztens inkonzisztencia
A Windows 11 alaposan megsínyli, hogy a népes fejlesztői csapat, akik a felhasználói felületen dolgoznak, nincs összhangban. A rendszer használata közben a mai napig találhatsz olyan részeket, amelyek egészen a Windows 7-es időkig datálhatók vissza. Ilyen például a Vezérlőpult, amit elvileg már jó ideje felváltott a Gépház. Ennek ellenére továbbra is vannak olyan beállítások, amelyek csak a klasszikus felületen érhetők el, ezt azonban a Windows 10-től magára hagyta a Microsoft, így az ikonok ráncfelvarrásán kívül pontosan úgy néz ki, mint a Windows 7-ben. Nincs ez másképp a Windows-eszközöknél sem, itt azonban még egy fokkal meredekebb dolgokat produkál a felület. Emellett már csak hab a tortán, hogy a Windows 11-ben többnyire a lekerekített formák dominálnak, valamiért mégis tele van még mindig éles sarkokkal a rendszer, legyen szó egy ablak széléről vagy egy felugró üzenetről - egyszerűen nem egységes a megjelenés.
Sötét(ebb) mód
A Windows 10-ben debütált először, a Windows 11 volt azonban az első olyan operációs rendszere a Microsoftnak, amelyik a megjelenésétől kezdve támogatta a sötét módot. A probléma mindössze annyi a Dark móddal, hogy épp annyira kiegyensúlyozatlan, mint a Windows 11 egésze. A Sötét séma aktiválásakor nem a színek rendszerszintű módosítása történik, helyette a felhasználói felületért felelős fejlesztők egyesével alkották meg minden felület sötétített megjelenését. Pontosabban csak alkották volna, a sötét módnál ugyanis valami félrecsúszott, így nemcsak apróbb, a szemet zavaró hibák fordulnak elő, hanem teljes ablakok háttérszínét befolyásoló anomáliák is megjelennek.
A kis méret, az ablakméretező és -bezárógombok például egészen másképp kapnak kiemelést a kétféle üzemmódban. Előbbiben nem érnek össze, és még a méretük is más, miközben a világos módban teljesen egységesen működnek. Szintén a sötét mód - kis túlzással exkluzív - funkciója, hogy a súgó üzenetek más árnyékolással és éles sarkokkal jelennek meg, teljesen másképp, mint ahogy a világos módban. A vezérlőpult felülete is szétesik a Dark mód aktiválásakor: a jobb felső sarokban található lenyíló menü még a Windows 7-es árnyékolást használja, és bár a kerete többnyire idomul a sötét módhoz, ennek az ablaknak a hátterét nem módosítja a Windows 11, így az ikonok mögött a fehér háttérszín látszik.
A legvadabb megjelenést azonban a Windows-eszközök produkálja, itt a sötét mód átveszi az irányítást a bal oldalon található könyvtár felületen, továbbá a keret is illeszkedik az árnyaltabb megjelenéshez, valamiért azonban a bal szélen megjelenik egy fehér csík, továbbá az ablak túlnyomó része - hasonlóan a Vezérlőpulthoz - itt is fehér.
Tévhitek és tények a sötét móddal kapcsolatban
Az egyik legjobban hangzó ígéret és egyben tévhit, hogy a sötét mód csökkenti a szem leterheltségét. A számítógépes látás szindrómával (Computer Vision Syndrome, CVS) egyes kutatások szerint a számítógépet használók akár 50 százaléka is küzdhet anélkül, hogy tudná. Ez az állapot jelentősen csökkenti a percenként átlagosan jellemző 15 pislogást akár 3,6-ra, ami a szem kiszáradásához vezethet, az pedig fejfájásos tüneteket és ideiglenes látásromlást okozhat. Nagy kár, hogy a sötét mód szemre gyakorolt pozitív hatását egyelőre semmilyen komoly bizonyítékkal nem tudták alátámasztani, sőt inkább cáfolták. Az elmúlt években több olyan kísérletet is végeztek, amelyekben azt vizsgálták, hogy a világos alapon sötét szöveg vagy az ellenkezője jobb a szemnek, ezeken pedig rendre az az eredmény született, hogy gyorsabban, kevesebb hibával olvastak azok, akik előtt fehér alapon megjelenő sötét szöveg volt.
Persze azért vannak valóban hasznos funkciói is a különböző sötét módoknak. Ismert tény, hogy a kijelzők vibrálása, amiért a képernyő frissítési gyakorisága felel, egyes emberek számára zavaró lehet, hosszú távon fejfájást és egyéb panaszokat okozva. Nilli Lavie, a University College London pszichológiaprofesszora, aki a figyelem, a figyelemelterelés és a vizuális tudatosság idegi mechanizmusaira szakosodott, megállapította, hogy a vibrálás negatív hatással lehet a koncentrációra, ennek mértékét azonban mérhetően csökkenteni tudja a sötét mód aktiválása.
Szintén a sötét mód mellett szól, hogy alvás előtt is érdemes bekapcsolni a kevésbé fényes megjelenést, hiszen azzal, hogy csökkentjük a kijelző kékszín-kibocsátását, megkönnyítjük az elalvást. 2018-ban egy tanulmány egy rövid időre még azt is elhitette az emberekkel, hogy molekuláris szinten okoz károkat az ilyenfajta megvilágítás, ezt azonban azóta megcáfolták. Az alvást érintő negatív hatás ellenben bizonyított: az eszközök képernyője által termelt kék-fehér fény akadályozza a melatonintermelődést, ami az alvással és a cirkadián (élettani napszaki) ritmussal is összefüggésben van.
Végül, de nem utolsósorban, az üzemidőre is pozitív hatással lehet a sötét mód, ezzel ugyanis érezhetően több időt lehet kipréselni az akkumulátorokból. Sajnos azonban ez nem működik minden hardveren automatikusan, ehhez két feltételnek is teljesülnie kell: egyrészt a sötét módnak valós feketét kell használnia valamilyen árnyalat helyett, másrészt pedig OLED-kijelzőre van szükség, ez ugyanis minden egyes képpontot külön vezérel, így fekete esetén egyszerűen kikapcsol.
Ha szeretnél további hasznos cikkeket olvasni, akkor vedd meg a 2022/09-es PC World magazint, amely mellé értékes szoftvereket és PC-s teljes játékot is kapsz a hasznos tanácsok mellé.
