A Live Science beszámolója szerint a szakemberek kitörést figyeltek meg egy AR2987 jelű "halott" napfoltnál április 11-én, hétfőn, a koronakidobódás miatt felszabadult töltött részecskék pedig a SpaceWeather.com beszámolója alapján várhatóan április 14-én, csütörtökön fogják elérni a Földet és egy kisebb, G1-es kategóriájú geomágneses vihart okoznak majd.
A napfoltok a Nap felszínének sötét régiói, amiket a csillag belsejéből származó intenzív mágneses áramlások hoznak létre. A foltok ideiglenesek, létezhetnek órákig vagy akár hónapokig is, így "halottnak" titulálni őket inkább költői, mintsem tudományos - mondta el Philip Judge, az Egyesült Államokban található Nemzeti Légkörkutató Központ (National Center for Atmospheric Research - NCAR) napfizikusa, hozzátéve, hogy ezek a napfoltok alkalmanként "feltámadhatnak", és napokkal vagy akár hetekkel később több mágnesesség jelenhet meg az adott régióban.
Az AR2987 jelű napfolt egy C-osztályú napkitörést idézett elő, amely gyakorinak számít, és ritkán van hatással a Földre, viszont ha koronakidobódást is kivált, akkor plazma szabadul fel, a töltött részecskék pedig elérve a bolygónkat kapcsolatba lépnek a magnetoszférával és geomágneses vihart idéznek elő. A G1-es ezek közül a legenyhébb, ugyanakkor így is lehetnek következményei: kisebb ingadozások fordulhatnak elő miatta az elektromos hálózatban, megzavarhatja a műholdakat és a madarak tájékozódását, illetve a sarki fény kicsivel délebbre is látható lesz.
A napciklusok tizenegy évente váltakoznak, ezeknek pedig vannak nyugodtabb és aktívabb időszakai. A legutóbbi ilyen 2019 decemberében kezdődött, a napfoltok száma most emelkedik és várhatóan 2025-ben éri el a csúcspontot a folyamat, ami több napkitörést jelent.
