Olyan szinten mindennapjaink részévé váltak a legnagyobb közösségi médiás oldalak és alkalmazások, hogy már önkéntelenül is ezeket nyitjuk meg automatikusan, amikor leülünk számítógépünk el, vagy kezünkbe vesszük mobiltelefonunkat. Alapvetés lett a Facebook, a YouTube vagy épp az Instagram használata, sokan osztják meg rövid gondolataikat pillanatok alatt a Twitteren, vagy épp ütik el az időt TikTok-videók pörgetésével.
Nem árt azonban tudni, honnan jöttek és merre tartanak ezek a platformok. Éppen ezért most egy új cikksorozatot indítunk, amelyben felidézzük a nagyobb közösségi médiás felületek születését, átvesszük történetük fontosabb mérföldköveit, és pár gyakorlati tanáccsal is szolgálunk a lehető leghatékonyabb használatukhoz.
Whiskyvel kezdődött az egész
Egészen elképesztő az Instagram születésének históriája, amihez tényleg a csillagok szerencsés együttállására is szükség volt. Mindösszesen nyolc hét alatt rakták össze ugyanis az applikáció első változatát, ami legelső körben 2010 októberében jelent meg iOS-re, tehát kizárólag az Apple mobilok rendszerére. Kevesebb mint két évvel később pedig már a Facebook vásárolta fel az egész céget, egészen pontosan egymilliárd dollárnyi, azaz nagyjából 298 milliárd forintnyi készpénzért és részvényért. Ne szaladjunk azonban ennyire előre.
Pörgessük inkább vissza az idő kerekét egészen 2009-ig, amikor az ekkor még csak mindössze 27 éves, a Stanford Universityn végzett Kevin Systrom elkezdett egy utazásokkal foglalkozó startupnál, a Nextstopnál dolgozni (nem ez volt egyébként az első állása, korábban a Google-nél is vállalt munkát, illetve annál az Odeónál gyakornokoskodott, amiből később a Twitter lett). Systrom sosem tanult konkrétan programozni hivatalos képzés keretein belül, de munkája mellett volt elég ideje esténként és hétvégente, hogy beleássa magát ebbe a hobbiba. Így készült el végül saját applikációja, a Burbn, ami nem túl meglepő módon a bourbon whisky szerelmeseinek készült. Az alkalmazásban a felhasználóknak lehetőségük volt "becsekkolni" az adott bárba, és fotókat is megoszthattak. Ebben az időben hihetetlenül népszerűek voltak az úgynevezett "check-in" appok, a Burbn kiemelkedett közülük a fotómegosztási opció miatt.
Pár lelkes befektetővel és néhány eltökélt új munkatárssal már egy egész kis csapat dolgozott később azon, hogy új szintre emeljék a Burbn legegyedibb megoldását, a fotómegosztást. Systrom első társa ebben a munkában Mike Krieger lett, aki szintén a Stanfordon végzett. Őt szokás az Instagram társalkotójának tekinteni.
Teljesen nyilvánvaló volt, hogy túl merész vállalás lenne egy Facebookhoz hasonló, komplex közösségi platformot létrehozni, ezért inkább maradtak a kisebb léptéknél.
Leegyszerűsítették három alapvető funkcióra a Burbnt: fotómegosztásra, kommentelésre és lájkolásra (avagy kedvelésre).
Ezzel párhuzamosan el is engedték a Burbn nevet, az applikációt immár Instagramnak hívták - ez az instant és a telegram szavak kombinációjából jött létre. Az elsődleges cél az volt, hogy a fotómegosztás a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb módon történjen. Most már kijelenthetjük, ez maradéktalanul teljesült.
Kamerára hangolva
Mindösszesen nyolc hét finomhangolást követően máris bétaverziókkal látták el barátaikat a fejlesztők, és pár hibajavítás után már jöhetett is az éles menet. Az Instagram 2010. október 6-án vált elérhetővé iOS-appként, egyetlen nap alatt pedig már 25 ezer felhasználóval büszkélkedhetett. Egy hét leforgása alatt több mint 100 ezren töltötték le az alkalmazást, ez év decemberének közepére pedig ez a szám már elérte az egymilliót is.
A gyors sikerhez minden bizonnyal nagyban hozzájárult az is, hogy nem sokkal korábban, 2020 júniusában megjelent az iPhone 4, amely az elődeihez képest jóval fejlettebb kamerával rendelkezett.
Ahogy ez lenni szokott, a remekül teljesítő app egyből felkeltette a befektetők érdeklődését is, egymásnak adták a kilincset a nagyobb vállalatok, ilyen volt például 2011-ben a Benchmark Capital, amely immár 25 millió dollárra értékelte a céget. Ezzel együtt a közösségi médiapiac nagyágyúinak is megakadt a szeme az Instagramon, Jack Dorsey, a Twitter társalapítója ráadásul még ismerte is Kevin Systromot azokból az időkből, amikor Systrom még az Odeónál volt gyakornok. Médiaértesülések szerint a Twitter végül egy 500 millió dolláros ajánlattal állt elő, Systrom viszont köszönte szépen, de visszautasította azt.
A Facebook belép a képbe
Az Instagram továbbra is sikert sikerre halmozott, 2011 tavaszán már nem kevesebb mint 27 millió felhasználóval büszkélkedhetett. Ez a szám tovább növekedett, amikor áprilisban végre-valahára androidos telefonokra is megjelent az app; ekkor több mint egymillióan töltöttek le kevesebb mint egy nap alatt. A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg persze nem csak ezen a ponton kezdett el érdeklődni az Instagram iránt, sőt a kezdeti időktől fogva folyamatos volt a kommunikáció közte és Systrom között, az androidos diadal tükrében viszont eljött a nagybetűs ajánlat ideje: 2012 áprilisában a Facebook hivatalosan is megtette ezt, készpénzben és részvényekben elosztva kereken egymilliárd dollárt kínáltak az Instagramért. Talán még a pénznél is fontosabb szempont volt azonban az, hogy Zuckerberg ígérete szerint az Instagram szervezetileg egy teljesen különálló, külön irányított egység marad, nem olvad bele a Facebookba.
Zuckerberg és Systrom kezet ráztak, az Instagramot egymilliárd dollárért felvásárolták. Az elkövetkező években újabb platformokra látogatott el az alkalmazás, 2012 novemberében már egy weboldalas kezelőfelületet is kapott (egyelőre limitált funkciókkal), 2014-ben Amazon Fire eszközökön is elérhetővé vált, 2016-ban pedig sokak örömére egy PC-n és táblagépeken is futtatható, Windows-kompatibilis verzió is érkezett az appból.
2012 egyébként nem csak a webes felület miatt marad emlékezetes év az Instagram történetében: ebben az évben, egészen pontosan decemberben ugyanis változtattak a felhasználói keretszerződésen, és immár jogot formáltak arra, hogy eladhassák a felhasználók képeit harmadik félnek bármiféle figyelmeztetés vagy kompenzáció nélkül.
Mondanunk sem kell, ez hatalmas felháborodást váltott ki, úgyhogy végül visszavonták ezeket a változtatásokat. Sőt, 2018 áprilisára a friss GDPR-szabályozásnak hála már teljesen megfordulni látszott a kocka, azóta ugyanis bárki kérheti teljes Instagram-archívumának letöltését, magyarán minden tárolt adatot lekérdezhetünk magunkról.
2018 szeptemberében Krieger és Systrom bejelentették, elhagyják a céget, amelyet azóta Adam Mosseri vezet. Ő a Facebooktól érkezett a céghez.
Kulcsfontosságú újítások
Érdemes külön is foglalkozni azzal, milyen fontos változtatásokat hajtottak végre az évek során az Instagram-appon a fejlesztők, mivel akad közöttük jó pár olyan kunszt is, amelyet később több helyen is átvettek, sőt alapvetésekké váltak a közösségi médiában. Az Instagramra kezdetben csak és kizárólag négyszögletű, egészen pontosan 640 pixel magas és széles fényképeket lehetett feltölteni. Ez nyilván az iPhone 4 limitációiból fakadt, a telefonok és azok kameráinak fejlődése viszont hamar lehetővé tette a határok kitolását: 2015-re már akár az 1080 pixeles szélesség is gond nélkül elérhető volt. Ezeket a fényképeket különféle filterekkel is elláthattuk. 2012 februárjában érkezett meg a Lux filter, amely megemelte a kontrasztot, sötétítette a kép egyes részeit, míg az árnyékokon világosított egy keveset. 2014 decemberében aztán a Slumber, a Crema, a Ludwig, az Aden és a Perpetua filterek is élesedtek.
Az egyik legnagyobb újítás, amit az Instagramnak köszönhettünk, mindenképp a hashtag bevezetése volt.
Ez gyakorlatilag annyit takar, hogy egy szóközök és egyéb írásjelek nélküli szövegrész elé kettős keresztet (#) írva létrehozhatunk egy olyan kvázi címkét, amelyet lekattintva a felhasználó láthatja az összes egyéb olyan tartalmat, amit ezekkel a címkékkel láttak el. Gyakorlatilag nehéz már olyan közösségi médiás felületet találni, amely nem vette át a hashtagek használatát. A hashtegekhez köthető egyébként az úgynevezett "Instagram-trendek" kialakulása is: a népszerű hashtagek elindíthatnak egy olyan folyamatot, amelynek köszönhetően sokan fognak hasonló képet vagy videót készíteni, mondjuk teljesítik ugyanazt a "kihívást".
Nem csupán képekből áll azonban a világ, ezt érezték az Instagram fejlesztői is. 2013 júniusától fogva már legfeljebb 15 másodperc hosszú videókat is megoszthattunk a platformon. Ezzel a lépéssel az anyacég, vagyis a Facebook a Vine nevű új videómegosztó oldalt próbálta meg lekörözni, és sikerrel is járt. 2015 augusztusától fogva már akár széles képernyős videókat is készíthettünk, 2016-ban pedig a 15 másodperces limitet kitolták egy percre. Az albumok bevezetésével 2017-ben a felső korlát kereken 10 percre bővült. Videós fronton a következő szintlépést az IGTV bevezetése jelentette, amely 2018 júniusában startolt el. Az IGTV egy különálló videós applikáció, amelynek alapfunkciói az Instagram webes felületén és alkalmazásában is elérhetőek. Az app 10 perces, legfeljebb 650 MB-os videókat képes kezelni, a legnépszerűbb felhasználók viszont külön engedéllyel akár 60 perces, 5,4 GB-os felvételeket is megoszthatnak.
A TikTok előretörése sem maradt válasz nélkül, a rövidke videókkal operáló kínai appra reagálva vezették be a Reels funkciót, ami 2019 novemberében először Brazíliában, majd Németországban és Franciaországban indult el, 2020-ban már India következett (miután ott betiltották a TikTokot), egy hónappal később pedig további ötven országban élesedett egyszerre az új funkció. A Reels először csak 15 másodperces, rövid videókat tudott kezelni, de ma már a 30 másodperces mozgóképekkel is boldogul, a felvételekre pedig rá lehet vágni más bejegyzések hangjait.
A felhasználók összekötése szempontjából kiemelten fontos volt a 2013 decemberében bejelentett Instagram Direct, vagyis a privát üzenetküldési funkció, amely 2015-ben kapott egy alapos ráncfelvarrást - olyan alapvető kiegészítő funkciókra kell itt gondolni, amelyek nélkül ma már elképzelhetetlen lenne bármilyen üzenetküldő app. 2016-tól fogva már el is lehetett tüntetni az üzenteket, miután elolvasta azokat a címzett. 2017-ben összevonták az összes eddigi üzenetküldési lehetőséget, 2020 áprilisától fogva pedig immár a webes felületen is lehetett üzeneteket küldeni.
2020 augusztusában jutottunk el odáig, hogy a Facebook elkezdte összefésülni az Instagram Directet és a Facebook Messengert.
Egyetlen izgalmas funkcióról kell még szót ejtenünk, amely időközben a Facebookon és a YouTube-on is elérhetővé vált, de az Instagramon kezdte meg pályafutását: 2016-ban indultak el az Instagram Storyk, azok a képek, amelyek 24 órával a közzététel után eltűnnek. Ez sem új keletű ötlet, a koncepciót a Snapchattől vették át. Ma már videókat, sőt élő videókat is közzé lehet tenni Instagram Storyn keresztül, sőt akár azt is be lehet állítani, hogy egyes Storyk kiemelésre kerüljenek, és sose tűnjenek el a profilunkról.
Az Instagram 2020. október 6-án ünnepelte tizedik születésnapját. Az alkalmazás jelenleg 32 különböző nyelven elérhető, és felhasználóinak száma meghaladja az egymilliárdot (ezt a mérföldkövet 2018 júniusában sikerült elérnie).
Öt tipp a tökéletes Insta-fotóhoz
5. Válassz izgalmas témát!
Banális dolognak tűnik, pedig innen indul minden: érdektelen témákról nem lehet izgalmas fényképet készíteni, nagyon fontos, hogy valami/valaki olyat fényképezz le, amit/akit tényleg érdemes. A tucatképeknek nem igazán lesz sikere. Arra is ügyelni kell, hogy ne csak a képaláírásból derüljön ki, hogy mit is szeretnél elmondani ezzel a fotóval, magyarán magának a képnek is tudnia kell beszélni bármiféle szöveges segítség nélkül.
4: Legyen egységes a vizualitás!
Egy-egy kép önmagában is meg tudja állni a helyét, de ha kifejezetten az Instagramra fotózunk, akkor nem árt, hogy ha a profilodon közzétett képek együtt is működőképesek; nem egy csiricsáré káoszt alkotnak, hanem világosan látszik, hogy egyazon felhasználóhoz tartoznak mind. Akár a színvilág, akár a tematika tekintetében érdemes erre ügyelni, ez abban is sokat segít, hogy követőid egyből kiszúrják a te fényképeidet.
3. Ne félj a filterektől!
Abszolút személyes preferenciákon múlik, hogy kinek milyen Insta-filter tetszik igazán, de az összességében is elmondható, hogy bátran merjen mindenki ezekhez a lehetőségekhez fordulni, hihetetlenül fel lehet dobni velük a fényképeket. Attól sem szabad megrémülni, ha esetleg az Instagram által kínált lehetőségek között nem találsz megfelelőt, hiszen temérdek külsős fotóalkalmazás és képszerkesztő is létezik mobilra, amelyekkel simán bele lehet nyúlni az általad lőtt fotóba, hogy aztán később azt használd fel posztoláskor.
2. Használj természetes fényt, amikor csak lehet!
Nem mindig optimálisak a körülmények, de amikor csak lehet, tartózkodj a vaku használatától, és próbálj meg természetes fényt segítségül hívni a megfelelő bevilágításhoz. Teljesen más lesz így a fotó hangulata, sokkal élőbb, lüktetőbb képeket lehet így készíteni. Színekben gazdagabb, világosabb fényképeket kapsz, ha megfogadod ezt a tanácsot.
1. A tökéletes fókusz
Semmiképp sem szabad fotózás közben elfeledkezni a lehető legjobb fókusz megtalálásáról, ha ezt nem lövöd be tökéletesen, akkor kukázhatod az egész képet, hiszen nem sikerül kiemelned a legfontosabb részét, azt, amivel el szeretnél mesélni valamit. Ha van a fényképednek egy szereplője, akkor az adott illetőre érdemes állítani a fókuszt, esetleg egy icipicit fölé, utóbbi esetben is garantáltan jól fog sikerülni a kép.
Ezen kívül is számos érdekes cikk vár még rád, ha beszerzed a 2021/07-es PC World magazint, ráadásul remek teljes verziós programokat és értékes PC-játékot kapsz ajándékba, ha így teszel.
