Kevés elcsépeltebb szerepjátékos klisé létezik annál, mint hogy egy csapatnyi kalandozó lemerészkedik egy többszintes kazamatába, felkoncolja az útjába kerülő szörnyeket, kikerüli a furmányos csapdákat, és miután a főgonosz feje is porba hullt, a világ pedig ezredjére is megmenekült, az övék lesz a kincs és a dicsőség. Unalmas, nem vitás, ám a vancouveri Red Hook Studiosnak sikerült ebből a végtelenül egyszerű koncepcióból is kihoznia a maximumot.
A remény hal meg először
A lovecrafti horrorból táplálkozó narratív keret önmagában még nem mutat túl sok eredetiséget: egyik felmenőnk ránk hagyott egy düledező udvarházat, ám mielőtt jobblétre szenderült volna, a kíváncsiságtól hajtva addig kutakodott a kúria alatt húzódó pince- és alagútrendszerben, mígnem felébresztett egy ősi gonoszt, ezzel megannyi szörnyűséget szabadítva a városra.
Természetesen nekünk kell valamiképp helyrehoznunk rokonunk hibáját, de szerencsére nem szükséges a saját életünket kockáztatnunk, mert akadnak szép számmal hősjelöltek, akik önként és dalolva viszik vásárra bőrüket. A lelkesedésük azonban hamar alábbhagy, amint megpillantják az első oszladozó tetemeket, elszenvedik első (még csak apró karcolásnak számító) sérüléseiket, és megtapasztalják, mennyire nyomasztó is tud lenni, amikor a mélyben uralkodó sötétség bekúszik az ember bőre alá és rátelepszik az elméjére. Ez a pszichológiai aspektus az, ami markánsan megkülönbözteti a Darkest Dungeont a többi szerepjátéktól.
Kalandozóink állapotát számtalan tényező befolyásolja: rosszul viselik például, ha huzamosabb ideig érdemi fényforrás nélkül kell botorkálniuk, vagy épp korgó gyomorral kénytelenek szembeszállni a következő kanyar mögött rejtőző rettenettel. De társaik durva sérülései, esetleges halála is oly mértékben növeli meg stressz szintjüket, hogy akár meg is őrülhetnek. Utóbbi azzal jár, hogy fittyet hánynak a parancsainkra, minden mindegy alapon visszautasítják a gyógyítást, nem hajlandóak harcolni, vagy épp ellenkezőleg, élő pajzsként nyomulnak a sor elejére, hogy felfogják a többieknek szánt csapásokat. Sőt, még az is előfordulhat, hogy a szívük nem bírja tovább, és felmondja a szolgálatot. Az infarktus azonnali beavatkozást igényel, különben rövid időn belül újabb strigulát húzhatunk a veszteséglistán.
Regenerálódni, felszerelkezni a városban tudunk, itt állítjuk össze kezdőcsapatunkat, és persze itt gondoskodhatunk utánpótlásról, amennyiben valamelyik kalandozónk életét veszti. Feltámasztani nem lehet, és a korábbi mentett állás visszatöltése sem szerepel az opciók között, mivel a Darkes Dungeon dúskál a roguelike elemekben.
Körről körre felőröl
Egyetlen menet sem lesz ugyanolyan a procedurálisan generált dungeonöknek és véletlenszerű eseményeknek köszönhetően, ezért fontos, hogy minden alkalommal alaposan felkészüljünk, mielőtt aláereszkednénk a mélybe. Az sem mindegy, hogy miként állítjuk csatasorba különböző karakterosztályokba tartozó hőseinket, mert van, aki csak az élen haladva tudja kivenni a részét küzdelmekből, míg másoknak több okból is célszerű hátrébb helyet foglalniuk (például sérülékenyek, vagy csak az előttük tartózkodókat tudják gyógyítani). Ezt a sorrendet azonban szétzilálhatja az ellenfél, ami taktikánk újragondolására késztet és nem utolsósorban még izgalmasabbá teszi a körökre osztott harcokat.
Téged gyötör meg, nem a gépedet
Megvan a 2D-s játékoknak az az előnye, hogy csak ritkán támasztanak homlokráncolásra okot adó követelményeket, és általában beérik szerényebb, korosabb hardverrel is. Szerencsére a Darkest Dungeon nem kívánt a szabályt erősítő kivétel lenni, ennélfogva megelégszik 2 GB memóriával (az ajánlott 4 GB RAM), egy OpenGL 3.2 szabványnak megfelelni képes videokártyával (ha 2009 után gyártották, elvileg nem lehet gond) és mindössze 2 GB szabad hellyel a merevlemezünkön vagy SSD-nken. Ami az operációs rendszert illeti, még az olyan, ma már komoly biztonsági kockázatot jelentő matuzsálemen is elindul, mint a Windows XP.
A Darkest Dungeon ajándékba jár a március 4-én megjelenő 2022/03-as PC World magazin mellé, amit előfizetőként már két nappal korábban kézbe vehetsz, ha a posta is úgy akarja. A játék mellett más értékes szoftvereket is bezsebelhetsz új lapszámunkkal, szóval megéri lecsapni rá.
